KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
   2005/március
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : Mediawave ’2005

• Horeczky Krisztina: Retró, posztmodern, high-tech Fiatal operatőrök Budapestről
• Kubiszyn Viktor: Virtuálváros Budapest és a fiatal film
MAGYAR MŰHELY
• Reményi József Tamás: Valamit kezdeni Sorstalanság
• Muhi Klára: Párbeszéd és svédcsavar Herskó János filmjei
• Fésős András: Aczéltelefonok Beszélgetés Herskó Jánossal

• Köves Gábor: Hollywood ostora Howard Hughes csodálatos élete
• Schubert Gusztáv: Legek ura Aviátor
• Kolozsi László: Bűnbeesés után Japrisot mozija
• Juhász Balázs: Silencio Lynch-hangulat
• Bori Erzsébet: Kinézni a fejünkből Verzió emberjogi fesztivál
• Bán Zoltán András: Éles fény Susan Sontag: A szenvedés képei
TELEVÍZÓ
• Vaskó Péter: A tárgyak cirkusza Széljegyzetek a reklámkultúrához
ANIMÁCIÓ
• Csillag Márton: Priit és most AniFest 2.
• Kemény György: Józsefvárosi távlatok Nyócker-stíl
KRITIKA
• Báron György: Nyáron, görögbe Csudafilm
• Kolozsi László: Matracsír Belső tenger
LÁTTUK MÉG
• Nevelős Zoltán: Utolsó élet az univerzumban
• Bori Erzsébet: Bűnök
• Vincze Teréz: A kis virtuóz
• Kárpáti György: Fűrész
• Kolozsi László: Anya és a szerelem
• Csantavéri Júlia: Éjfél után
• Kolozsi László: Egy hulla, egy falafel és a többiek
• Csillag Márton: A por
• Ardai Zoltán: Kerülőutak
• Teszár Dávid: Átok

             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Vad orchideák

Sneé Péter

 

A 9 és 1/2 hét forgatókönyvíró-párja ismét összeállt, hogy elképesszen „a 90-es évek erotikus szenzációjával”, a reklámszlogenből áradó derűlátást (hátha keresnének újabb száz milliócskát) majdnem igazolja is produkciójuk. Együtt minden: a rafináltán naiv, csábító nő, és Mickey Rourke enyhén homoszexuális bájmosolya, a trópusi esték vibráló izgalma Brazíliában, valamint egy ötletesen szerelemtelen történet – kemény, jó film kerekedhetne ki, tehát maró, kegyetlen, igaz. Csakhogy akkor veszélybe kerülne a néző happy end-es kielégülése, elmaradnának a legtajtékosabb ölelkezések, s aligha hirdethetnék erotikus alkotásként, a pénztárosok és könyvelők ágaskodó ceruzácskái bizony lekonyulnának menten. Következésként erőszakkal tépik ki magukat a biztató helyzetekből, hunyt szemmel gyalogolnak el a nagyszerű lehetőségek előtt, és cipőkanállal gyömöszölik be a filmbe az ide nem illő folklorisztikus ál-valóságot, a riói karnevált, melynek fáradt és közönyös civiljei értetlenül merednek a kamerába: már megint rajtuk élősködik egy amerikai forgatócsoport. Honnét sejthetnék, hogy ezúttal más a helyzet, nem nekik kell fölfújniuk a léggömböt, ellenkezőleg, ballasztjai csupán a jobb sorsra érdemes történetnek, mely emelkedni nem bírhatván, végül szentimentális könnytócsába hullik. Nekünk pedig marad az egybeforrott testek lassanként megszokottá váló látványa és egy talányos kérdés: a mindeddig jóformán érintetlen vidéki szende lapockájára mikor kerülhetett az oly izgatóan félvilági tetoválás?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/01 51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4028