KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

   
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/július
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Madár a tükörben
• Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
• Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
• Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
• Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
• Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában

• Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
• Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők

• Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
• Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
• N. N.: Mediawave ’99 díjlista

• Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
• Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
• Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú

• Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
• Galambos Attila: Slam
• Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
• Ádám Péter: Kegyetlen játékok
• Köves Gábor: Pókerarcok
• Mátyás Péter: A légiós
• Korcsog Balázs: Briliáns csapda
• Kömlődi Ferenc: A múmia
• Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Requiem a krimiért

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Végsebesség

Nagy Gergely

Fellélegezhetünk: az amerikai kalandfilm a kommunizmus bukása ellenére mégsem marad ellenségkép nélkül. Itt az új ellenség, az oroszok! Hogy ők már voltak egyszer? Sebaj, ezek most más oroszok. Oroszból is többféle van: jó orosz, gonosz orosz, amerikanizált orosz, bombanő orosz, ex-KGB-s orosz. Valamint mindezek variációi, esetünkben a bombanő és az ex-KGB-s keveréke. Mert miről is van szó? Az amerikai tömegfilm jó érzékkel mozdult rá a történelmi változásra, többé nem a kommunisták a jenki mozihősök ellenfelei, nem az usankás, kalasnyikovos megszállók, hanem az öltönyös, angolul kitűnően beszélő, kiszolgált ügynökök, az „elbocsátott légió”, a gengszterré avanzsált titkosszolgálatiak.

Volt KGB-sek egy lestrapált Boeing fedélzetén, óriás, cirill betűs ládákba rejtve egy rozsdatemetőbe juttatják Oroszország aranytartalékának egy részét. A gép az Interflug egykori járata, most hullák és aranytömbök vannak a gyomrában. Két orosz ügynöknő árulóvá válik, az egyiket kinyírják a kollégái, a másik, hogy eltűnhessen, megrendezi saját halálát, egy ejtőernyős balesetet. Itt lép be a képbe az amerikai ejtőernyős srác, a botrányairól híres, ám jólelkű fickó, hogy akaratán kívül az események kellős közepén landolva megmentse a nőt, az aranyat és az USA becsületét. Győz a jenki, mi pedig, keletiek, maradunk jóravaló, buta népség, akiket fel kell szabadítani, hogy szárnyaljunk mi is, mint a légtornászok. Ez egy jól megcsinált akciókrimi. Ejtőernyős üldöz autóst, autós nőt, nő férfit, a földön és fenn a légben. Vicc, csók, pofon is van, kellő mennyiségben. A „húzónév”, Nastassja Kinski három percre tűnik fel, rossz a helyzet és az alakítás, de legalább van egy arc, amely emlékeztet minket arra, hogy léteznek másféle filmek is. Valahol az egekben.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/02 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=412