KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/december
KRÓNIKA
• Dániel Ferenc: Láttam Tolnay Klárit sildes sityakban
• (X) : Öndivatbemutató
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR FILM
• Enyedi Ildikó: A misztika vége Simon mágus
• Győrffy Iván: Csodák vására Misztikum a magyar filmben
• Győrffy Iván: Elvarázsolt kastély Beszélgetés Kamondi Zoltánnal
• Ágfalvi Attila: Szentkuthy-mozi Elveszett irodalom
• Somogyi Marcell: Egy talált tárgy... Hajnóczy Péter
• Hajnóczy Péter: Akna a presszóban
• Reményi József Tamás: A tehetetlen kéz Császár István-filmek

• Dér András: Belső mozi, virtuális védelem Drogfilm
• N. N.: Drogfilmek
• Mihancsik Zsófia: Szertelen ország Magyar drogfront
• Kecskeméti József: Szertelen ország Magyar drogfront
• Kömlődi Ferenc: Tudattágítás, hedonizmus Timothy Leary és a pszichedelikus mozi
TITANIC
• Csejdy András: Semmi sem igaz, minden igazi Titanic fesztivál
• Forgách András: Boldog, boldogtalan Happy Together

• Galambos Attila: Kórház az egész világ Birodalom I-VIII.
• Bóna László: Gyógyítás, műholddal Dr. T.V.
VÁROSVÍZIÓK
• Antal István: Másodpercenként 24 kocka Az avantgarde New York
• Jakab Kriszta: Harapás a Nagy Almából Woody Allen
• N. N.: New York-filmek
KRITIKA
• Muhi Klára: De hát hol élünk? Sír a madár
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Démoni csapda
• Békés Pál: Nincs alku
• Mátyás Péter: Tökéletes gyilkosság
• Hungler Tímea: Furcsa pár 2.
• Harmat György: Nászok ásza
• Halász Tamás: Patriot
• Hatvani Tamás: Lost in Space
• Kömlődi Ferenc: Z, a hangya
• Tamás Amaryllis: Csenő manók
• Sulyok Máté: Mulan
HANGKÉP
• Petri Lukács Ádám: Az első mobil

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Nem kell mindig kaviár

Hegyi Gyula

 

A halovány emlékezetű tévésorozat után most elérkezett hozzánk a jóval előtte készült filmváltozat is, s aligha tévedek nagyot, ha megkockáztatom,  hogy e produkció átvételének egyetlen és kizárólagos oka a rendező személye. A Valahol Európában alkotója, Radványi Géza jegyezte nevével ezt az opuszt, s akinek valami keveset is mond a magyar filmtörténet, az nem lehet közömbös ezen adat iránt. Legalábbis, amíg nem látta a Nem kell mindig kaviárt: akkor viszont gyorsan elfelejti a friss élményt, és ismét maga előtt látja a csavargó gyerekeknek zongorázó Somlay szomorkás mosolyát. Közben, igaz, történik a vásznon egy-két bonyodalom: kémek és ellenkémek között téblábol a hős, össze-vissza repülget a harmincas évek Berlinje, Londonja és Párizsa között, s elragadóan mulatságos titkosszolgálati ügynököket ültet fel naiv ostobaságával.

A film a gazdasági csoda, az adenaueri korszak Nyugat-Németországában készült, amikor már a második világháborúról is lehetett szórakoztató filmet készíteni: igaz, valahogy úgy, hogy azért a német ügynökök angol és francia kollégái se látszanak sokkal barátságosabbaknak.  Valaha ugyebár, torzsalkodtunk is egymással mi, nyugatiak, németek, angolok, franciák, dehát az egész nem volt több afféle mulatságos félreértésnél. Radványi Géza, a művész, a Valahol Európában rendezője persze tudta, hogy mégiscsak több volt a dolog kaviáros ballépésnél, de e munkája nyilvánvalóan megrendelésre készült.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/06 51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5798