KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

   
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/november
KRÓNIKA
• Varga Balázs: Magyar József (1928–1998)
• (X) : Öndivatbemutató
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR MŰHELY
• Tar Sándor: Senki gyermekei Videoton-sztorik
• N. N.: Munkásdokumentumok (1989–98)

• Zachar Balázs: A vesztesek arca Beszélgetés Schiffer Pállal
• Muhi Klára: Forradalmak és büntetések Beszélgetés Magyar Dezsővel és Koltai Lajossal
• Vasák Benedek Balázs: Érted, Világforradalom? Agitátorok
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Gépasszonyok, férfigépek Cyber-varációk
• Kömlődi Ferenc: Cyborg-evolúció Beszélgetés Douglas Rushkoff-fal
• Herpai Gergely: Digitális bárányokról álmodunk? Cyborgok a számítógépben
• N. N.: Cyborg-nők filmen
VÁROSVÍZIÓK
• Bikácsy Gergely: A filmszalag Bakonya Párizs a moziban
• Tóth András György: Astérix a metrón A rajzolt Párizs
• Kovács Ilona: Emlék-város René Clair Párizsa
MÉDIA
• Spiró György: Hosszú snitt A Clinton-viedó
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Arany oroszlán, ezüst kandúr Velence
• N. N.: Az 55. Velencei Filmfesztivál díjai

• Ádám Péter: Machbeth a mészárszékben Brecht és a mozi
• Bóna László: A fej Az igazi Mr. Bean
• Dessewffy Tibor: Szombat esti moziláz Vásznak és kirakatok
• Zachar Balázs: Multi-Európa
KÖNYV
• Almási Miklós: Teória a bolhapiacon Király Jenő: Mágikus mozi
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Színes, éles, baljós Eleven hús
• Fáy Miklós: Matador a lemezboltban Almodóvar-zenék
• Ardai Zoltán: Hogyan lett az ember óriás? Mint a kámfor
LÁTTUK MÉG
• Bakács Tibor Settenkedő: Lolita
• Takács Ferenc: Egy hölgy arcképe
• Bikácsy Gergely: Megint a régi nóta
• Hatvani Tamás: Angyalok városa
• Zsidai Péter: X-akták
• Békés Pál: Maffia!
• Vidovszky György: Sziki-szökevény
• Bori Erzsébet: Dr. Dolittle
• Varró Attila: Pinokkió
HANGKÉP
• Petri Lukács Ádám: Borvbee mobilja

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Három egyforma idegen

Barkóczi Janka

Three Identical Strangers – amerikai, 2019. Rendezte és írta: Tim Wardle. Kép: Tim Cragg. Zene: Paul Saunderson. Szereplők: Edward Galland, David Kellerman, Robert Shafran. Gyártó: Raw TV / CNN Films. Forgalmazó: Mozinet. Feliratos. 96 perc.

 

Mi történik, ha valaki befordul a sarkon, és váratlanul szembe találkozik saját magával? És mi van akkor, ha ez a következő sarkon megismétlődik? Tim Wardle az 1980-as évek egyik világraszóló sztoriját dolgozza fel a Három egyforma idegen című dokumentumfilmben, egy olyan történetet, amit sokan ismernek ugyan, de nem lehet elégszer hallani. 1961 nyarán hármasikrek születtek New Yorkban, az anya azonban nem tarthatta meg a babákat. A kicsik egy adoptálásra szakosodott ügynökséghez kerültek, ahol szétválasztották őket, és egyenként kerestek új családot számukra. A szervezet munkatársai nem közölték az örökbefogadó szülőkkel azt az apróságot, hogy két másik testvér is létezik, így a három gyerek külön nevelkedett, egymásról mit sem tudva, eltérő környezetben, más-más lehetőségek és korlátok között. Amikor 19 év után véletlenül újra találkoztak, az első sokkot és eufóriát követően, számtalan nyugtalanító kérdés merült fel. Hamarosan kiderült, hogy mind a fiúk, mind a szülők egy tudományos kísérlet alanyai voltak, aminek aztán beláthatatlan hatása lett az életükre.

Az ikerlét misztériuma és egy izgalmas thriller keveredik ebben a könnyedén előadott, mégis súlyos etikai dilemmákat feszegető filmben. A sodró erejű történet újabb és újabb fordulatokat tartogat, az alkotók pedig jó ritmusban játsszák ki ezeket. Amikor a néző már azt hinné, hogy mindent ért, és innentől csak az önismétlés jöhet, ismét egy váratlan felfedezés vagy hihetetlen meglepetés következik. A dramatizált jelenetek és az interjúk tökéletes arányban vannak egymással, az érintettek érzelmes és bölcs megállapításai lenyűgözők és borzongatók egyszerre. Nem tudni, hogy végül ki fogja megoldani a rejtélyt, mert a probléma az elmúlt évtizedekben csak egyre bonyolultabb lett. Úgy tűnik, hogy egy saját magunk megértéséhez vezető kirakós darabkáit keressük, és korántsem biztos, hogy valaha is megtaláljuk az összeset.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/05 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14092