KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

         
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/március
KRÓNIKA
• N. N.: Tisztelt Olvasónk!

• Bóna László: Dr. Atyák és Fiaik Őrült tudósok feltámadása
• Harmat György: Brando szigetei
• Sipos Júlia: Forró tudomány Beszélgetés Enyedi Ildikóval
• Forgách András: Remekművek a zsebnoteszból Mike Leigh
• Bori Erzsébet: Proli akcentus Ken Loach
• Mátyássy Miklós: Megaklip Evita
MÉDIA
• Muhi Klára: A mozgókép nevű kisgömböc Beszélgetés a médiaoktatásról
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Junk Égi manna

• Nyírő András: Ötvenmillió jogsértő Internet
KRITIKA
• Csejdy András: Fekete humor, színpompás technoir Sekély sírhant
• Simó György: A fehér szemét dicsősége Larry Flint, a provokátor
• Nádori Péter: Az abszurd közmegegyezés Csinibaba
• Bérczes László: Gödörben Az asszony
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: Lidércfény
• Báron György: Lopott szépség
• Békés Pál: Salemi boszorkányok
• Reuss Gabriella: Hatalmas aranyos
• Bánföldi Tibor: Vad éjszakák
• Hirsch Tibor: 101 kiskutya
• Kosztolni Ildikó: Szép kis nap
• Hungler Tímea: Fészkes fenevadak
• Harmat György: Támad a Mars!
FILMZENE
• Fáy Miklós: Lőj a zongoristára!

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Brightburn – A lángoló fiú

Huber Zoltán

Brightburn – amerikai, 2019. Rendezte: David Yarovesky. Írta: Brian Gunn és Mark Gunn. Kép: Michael Dallatorre. Zene: Tim Williams. Szereplők: Elizabeth Banks (Tori), Jackson A. Dunn (Brandon), David Denman (Kyle), Jennifer Holland. Gyártó: The H Collective. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 90 perc.

 

A kamaszkor rögös személyiségfejlődése nagyjából bármely szuperhős eredettörténetével párhuzamba állítható, ahonnan egy kiadós Ödipusz-komplexus is azonnal játékba hozható. James Gunn tesói, a Brian-Mark írópáros ezt az együttállást követve az elfojtott szülőpara oldaláról estek neki az unalomig ismert Superman-mítosznak. Az űrből érkező címszereplőnk ezúttal is egy gyermektelen kansasi pár farmján landol, de a pubertás önfelfedezése korántsem a csillagos-sávos übermenscht hívja életre. Hiába a kiegyensúlyozott családi környezet és a féltő anyai szeretet, ha a magára eszmélő kis Brian a földi pályafutását az Ómen szuperképességekkel felvértezett antikrisztusaként képzeli el.

Imponálóan morbid a Brightburn alapötlete, a tomboló szuperhős-fétis sötét antitézisére pedig egyre égetőbb szükségünk lenne, a kezdeti kaján vigyor mégis gyorsan hervad. Gunnék forgatókönyve végig a legnyilvánvalóbb paneleket követi és a klasszikus történettípusok fúziójával sem tud mit kezdeni. Komolyan vehető dilemmák híján a szülők unalmas sablonkarakterek maradnak, méltó ellenfél nélkül pedig a kiskamasz pszichopata gyilkológép sem túlzottan érdekes. A szuperhősfilmek pimasz revíziója vagy a szórakoztató szalonképtelenség helyett az alkotók rendre az unalmasabb középutat választják, amit a fantáziátlan rendezés is vaskosan kiemel. Az idősebb generációt elsöprő tinédzser-düh csak pillanatokra lobban fel, az élvezetből pusztító horror-szuperhős koncepciójában ennél nyilvánvalóan komolyabb potenciálok rejtőztek. A pislákoló takaréklángon égő Brian biztosan nem pörköli meg a Marvel büszkén lobogó tarka köpenyeit, de hátha éppen ez az uzsonnapénzből készült film lesz az egyik első kis szikra, amiből jótékony tisztítótűz kerekedik.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/05 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14098