KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/október
KRÓNIKA
• (X) : Shoot in Hungary
MAGYAR FILM
• Jancsó Miklós: Örök vadászmezők A Magyar Filmesek Világtalálkozójára
• Muhi Klára: Nagytotál Operatőrök
• Molnár Gál Péter: Miként válik valakiből vámpír? Lugosi Béla
• Kőniger Miklós: Egy elfeledett sztár Putti Lya
• Balogh Gyöngyi: Magyar románc Varrógéptől az írógépig
• Király Jenő: Magyar románc Varrógéptől az írógépig
TITANIC
• Csejdy András: New Age láger Biztonságban
• Nevelős Zoltán: Rémmese a búzamezőkről Philip Ridley két filmje
• Nevelős Zoltán: Repülő hattyúk, krokodilok Telefoninterjú Philip Ridley-vel
• Horányi Attila: Minnesängerek Szeptemberi dalok; Nico ikon
• Forgách András: Aranyhal a pokolban Benjamenta Intézet
• Kömlődi Ferenc: Fekete-fehér, igen-nem Varrat
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Na’Conxipan Részletek egy forgatókönyvből
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Image Égi manna
• Almási Miklós: A fantázia kisajátítása Megatévé
KÉPREGÉNY
• Láng István: A teremtő fürdőköpenye
• Bayer Antal: Képregény és Internet
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Vak vezet világtalant Bolse vita
• Reményi József Tamás: Házilagos P. Howard A három testőr Afrikában
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Ments meg uram!
• Csejdy András: Majd’ megdöglik érte
• Schubert Gusztáv: Isten hozott a babaházban!
• Barna György: Az ördög háromszöge
• Harmat György: A hűtlenség ára
• Barotányi Zoltán: A Függetlenség Napja
• Hungler Tímea: Hárman párban
• Mátyás Péter: Twister
KÖNYV
• Báron György: Bíró Yvette: A rendetlenség rendje; Egy akt felöltöztetése
• Nagy Eszter: Erdély Miklós: A filmről
• Kelecsényi László: Truffaut – Hitchcock
• Kelecsényi László: Gervai András: Mozi az alagútban

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Televízó

Mutatóujj

N. N.

 

Adatokat nem illik találgatni: vagy tudjuk, vagy nem. Nem tartotta be ezt az egyszerű iskolai alapszabályt az Első szerelem című lengyel televíziós dokumentumjáték fordító és szinkronizáló gárdája. Mellé is fogtak: K. Kie¶lowskit, a rendezőt elkereszteltek Kazimierznek. Pedig bizony Krzyztof a keresztneve, s azonos az 1979. évi moszkvai filmfesztivál nagydíjas filmje, az Amatőrfilmes alkotójával. Így aztán a helyenként meghökkentően magyartalan szöveg és mélyen az átlagon alul sikerült szinkronizálás ballasztját amúgy is nehezen cipelő magyar változatot még ezzel a szarvashibával is megterhelték.

 

*

 

A műsorvezető álombaringató kedves szavakkal zárta az adást: „Filmszemünk mára lecsukódik, kedves nézőinknek jó éjszakát kívánunk.” A baj csak az, hogy a kedves néző nem az esti mesét nézte, hanem a televízió egyetlen, az érdeklődő laikusok számára készített filmműsorát. Ami ennél is nagyobb baj: a kedves nézőt nem pusztán laikusnak, hanem baleknak nézték. Akinek elég, ha megtudhatja az ifjú és bájos művésznők néhány személyes tulajdonságát, aki nem veszi észre, hogy nyilatkozat helyett szerepet mondanak fel. A kedves néző ezúttal bizony csak feszengett a jószándékú hozzá nem értés láttán. Jobban, mint a riporter-műsorvezető.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/02 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7993