KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Théo Angelopoulosz Budapesten
• N. N.: A Cahiers filmjei
TÖMEGFILM
• Király Jenő: Erotikus ideálok Superman

• Bikácsy Gergely: Éjszakák belsőben Carax, Pialat
• Gaál István: A bizonytalanság dramaturgja Antonioni
• Kovács András Bálint: Az ajtót nem kell kinyitni Beszélgetés Jancsó Miklóssal
ANIMÁCIÓ
• Zalán Vince: Miért játszik velünk? Beszélgetés Jankovics Marcellel
• Dániel Ferenc: Az angyali követés filmje
• Haris László: Az angyali követés filmje
• Orosz István: Az angyali követés filmje
MAGYAR FILM
• Forgács Éva: Jarmusch szelleme kereket oldott Film és képzőművészet
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Szigonyország üzen Roncsfilm
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: Bugsy
• Koltai Ágnes: Atlantisz
• Székely Gabriella: A hegyen túl
• Sárközi Dezső: Halálforgás
• Sneé Péter: Holtomiglan-holtodiglan
• Turcsányi Sándor: Vinny, az 1 ügyű
TELEVÍZÓ
• Hegyi Gyula: Nézni vagy nem nézni Vallási műsorok

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Televízó

Mutatóujj

N. N.

 

Adatokat nem illik találgatni: vagy tudjuk, vagy nem. Nem tartotta be ezt az egyszerű iskolai alapszabályt az Első szerelem című lengyel televíziós dokumentumjáték fordító és szinkronizáló gárdája. Mellé is fogtak: K. Kie¶lowskit, a rendezőt elkereszteltek Kazimierznek. Pedig bizony Krzyztof a keresztneve, s azonos az 1979. évi moszkvai filmfesztivál nagydíjas filmje, az Amatőrfilmes alkotójával. Így aztán a helyenként meghökkentően magyartalan szöveg és mélyen az átlagon alul sikerült szinkronizálás ballasztját amúgy is nehezen cipelő magyar változatot még ezzel a szarvashibával is megterhelték.

 

*

 

A műsorvezető álombaringató kedves szavakkal zárta az adást: „Filmszemünk mára lecsukódik, kedves nézőinknek jó éjszakát kívánunk.” A baj csak az, hogy a kedves néző nem az esti mesét nézte, hanem a televízió egyetlen, az érdeklődő laikusok számára készített filmműsorát. Ami ennél is nagyobb baj: a kedves nézőt nem pusztán laikusnak, hanem baleknak nézték. Akinek elég, ha megtudhatja az ifjú és bájos művésznők néhány személyes tulajdonságát, aki nem veszi észre, hogy nyilatkozat helyett szerepet mondanak fel. A kedves néző ezúttal bizony csak feszengett a jószándékú hozzá nem értés láttán. Jobban, mint a riporter-műsorvezető.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/02 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7993