KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

   
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/november
KRÓNIKA
• Bodor Pál: Bencze Ferenc (1924–1990)
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Párhuzamos életrajzok Némafilm
• Sneé Péter: A korlátok felette szükséges voltáról Beszélgetés Xantus Jánossal

• Kozma György: Valahol Warhol
• S. Nagy Katalin: Orosz Madonna Piero della Francesca és a Nosztalgia
FESZTIVÁL
• Ardai Zoltán: Ami biztos Karlovy Vary
KRITIKA
• Bikácsy Gergely: A vereség füstje Szürkület
• Koltai Ágnes: Vágóhidak Szent Györgye Jó estét, Wallenberg úr!
• Zalán Vince: A naivitás botránya Bagdad Café
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Bárcsak itt lennél
• Hegyi Gyula: Védtelenek
• Harmat György: Pilátus és a többiek
• Bikácsy Gergely: Az élet egy hosszú, nyugodt folyó
• Hegyi Gyula: És ülünk a fa tetején
• Fáber András: A fekete Tanner
• Szemadám György: Családi ügy
• Tamás Amaryllis: Vakjáték
ELLENFÉNY
• Balassa Péter: Látom, mert mutatják, és nem lehet nem odanézni

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

És hamarosan a sötétség

Kovács Marcell

And Soon the Darkness – brit, 1970. Rendezte: Robert Fuest. Szereplők: Pamela Franklin, Michele Dotrice, Éles Sándor, John Nettleton. Forgalmazó: B-Roll. 95 perc.

 

Két csinos turistalány, egy titokzatos idegen, aki árnyékként követi őket, néhány barátságtalan helybeli és csupa kétkerekű jármű, bicikli meg motor. Robert Fuest minimalista thrillerében a verőfényes francia táj idilljét hitchcocki feszültség járja át, amint az egyik angol biciklistalánynak hirtelen nyoma vész a falu határában. Fuest, aki nem sokkal később a fertelmes Dr. Phibes romantikus rémtetteivel írta be magát a brit horrorfilm nagykönyvébe, már itt is ad a stílusra, de a Phibes-filmek harsány, képregényes túlzásaival szemben ezúttal kimondottan visszafogott hangnemben fogalmaz. Az elfojtott érzelmek, a rezdülésnyi gesztusok és a nyelvi elszigeteltség opálos homályba burkolja az eseményeket. Fullasztó fülledtség telepszik a tájra, mígnem a nyomasztó csendet motorzúgás hangja veri fel, a zene Bernard Herrmannt idéző, fenyegető húrtépésbe vált, és az addig lappangó feszültség kitör.

A film központi figuráját, a zord motorost Éles Sándor alakítja. Éles ötvenhatban emigrált a szigetországba, ahol leginkább tévésorozatok mellékszerepeiben vált ismertté. Két leghíresebb mozifilmjét a Hammer horrorműhelyében készítette. Nyílt tekintetű, pozitív figurája mindkét alkalommal a gonosz főhős árnyékába kényszerült, a The Evil of Frankensteinben Peter Cushing őrült tudósának asszisztált naiv lelkesedéssel, a Dracula grófnőben Ingrid Pitt kegyetlen szépasszonyának lett gyanútlan áldozata. Az És hamarosan a sötétség azonban Éles filmje, játékában a fiatal Belmondo sármja Anthony Perkins kiszámíthatatlanságával találkozik, sejtelmes figurája mindvégig uralja a vásznat, illetve most már a képernyőt.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/04 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9756