KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/október
KRÓNIKA
• Lőrincz József: Dobrányi Géza (1921-1990)

• Lajta Gábor: Hús és geometria Peter Greenaway szerződése
• György Péter: A Kép és a Hírnév Derek Jarman és a Caravaggio-mítosz
• Kovács András Bálint: A történet nullfoka Távoli hangok, csendes életek
• Cserhalmi György: Barátom, Bódy Gábor
• Csaplár Vilmos: Az a halál nem is igazi halál
• Bársony Éva: Cellatörténetek Beszélgetés Makk Károllyal
• Szilágyi Ákos: Párhuzamos halálrajzok Paradzsanov és Tarkovszkij
KRITIKA
• Fáber András: A tragédia utóérzete Eszterkönyv
• Reményi József Tamás: Szovjet Atlantisz Zéró város; Szolgalélek
LÁTTUK MÉG
• Zalán Vince: A tű
• Báron György: Szédülés
• Fáber András: Zenélő doboz
• Báron György: A háború áldozatai
• Létay Vera: A philadelphiai zsaru
• Tamás Amaryllis: Titkok háza
• Ardai Zoltán: Metamorfózis
• Szemadám György: Kedvencek temetője
• Kovács András Bálint: Lángoló Mississippi
ELLENFÉNY
• Dániel Ferenc: A láthatatlan film

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A bennfentes

Mátyás Péter

 

Egy nagy dohánygyár elbocsátott tudományos vezetője (Russel Crowe) bizonyítékokkal rendelkezik, hogy a cigarettába olyan rákkeltő anyagokat kevernek, melyek kábítószerként hatnak a fogyasztókra. A tudóst kétségbe ejti ez a nikotinfüggőséget okozó manipuláció. A nagy kihívást mégis az jelenti, amikor találkozik a népszerű producerrel (Al Pacino), aki felajánlja neki a televízió nyilvánosságának erejét. Végül is elvállalja a riportot, kitéve magát és családját egykori főnökei gátlástalan és elvtelen támadásainak.

A film két részre osztható. Az első középpontjában a tudós lelkiismereti konfliktusa áll: a választás a két lehetséges út, a hallgatás biztonsága vagy a nyilatkozat beláthatatlan következményei között. Az igazság kimondásának súlyos ára van, megrágalmazzák és megfenyegetik őt, később felesége is elhagyja. A második részben Al Pacino erőteljes játéka kerül reflektorfénybe, aki modern keresztes lovagként kiharcolja, hogy a felvett riportot a külső nyomás ellenére is sugározzák. A váltás, a súlypont áthelyezése az egyik szereplőről a másikra rossz megoldásnak bizonyul. Az első rész drámájából, a magára maradó ember heroikus küzdelméből származó érzelmi telítettség kioltódik. A figura háttérbe szorul, olykor percekre eltűnik, hogy átadja helyét a szólásszabadság és az újságírói etika mellett protestáló producernek. A televíziós stúdiók megszokott patentjei, a baljóslatú cselszövések viszont nem pótolhatják az elveszített drámai feszültséget.

A bennfentest több kategóriában is Oscar-díjra jelölték. Természetesen a középszerűségnek is megvan a maga integritása. Az igazi művészet azonban más, eredetiség és újszerűség, meglepetés és felfedezés; mindaz, amit száműztek ebből a filmből.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/04 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2910