KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

   
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/július
KRÓNIKA
• N. N.: Tisztelt Szerkesztőség!
• N. N.: Hibaigazítás

• Forgách András: A káosz gyémánttengelye Ran
• Schubert Gusztáv: A gyöngédség forradalma Pozsony
• Varga György: A nonkonformizmus lova Beszélgetés Jan Němeccel
• Zalán Vince: Kelet-nyugati átjáró Berlinale
• Birinyi Éva: Drakulák és denevérek Fantasztikus filmek fesztiválja
FORGATÓKÖNYV
• Kornis Mihály: Magyar Rekviem
KRITIKA
• Székely Gabriella: Elfogytak a fotók Napló apámnak, anyámnak
LÁTTUK MÉG
• Kövesdy Gábor: Drágám, a kölykök összementek
• Megyesi Gusztáv: Aszex
• Báron György: Goodbye Emmanuelle
• Koltai Ágnes: Menekülő ember
• Hegyi Gyula: Tango és Cash
• Schubert Gusztáv: A ragadozó
• Tamás Amaryllis: A rendőrsztori folytatódik
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Szigetnapló három lexikonról Lexikon-izgalmak
ELLENFÉNY
• Balassa Péter: Panoráma, avagy a legfőbb érték az ember

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Tékasztorik

Barkóczi Janka

Tékasztorik – magyar, 2017. Rendezte: Marton Csaba és Czupi Kála. Írta: Bihari Viktória. Kép: Gráf Péter. Szereplők: Bihari Viktória (Viku), Csuja Imre (Fater), Görbe Nóra (Muter), Elek Ferenc (eri), Csizmadia Gergely (Norbi). Gyártó: Drastique Pictures / ZLS Productions. 100 perc.

 

KisViku, azaz Bihari Viktória Goldenblog-díjas blogja, a Tékasztorik, nagy valószínűséggel a 2010-es évek egyik legszórakoztatóbb hazai online performansza. Az utóbbi időben stand-upos karriert is befutó szerző keresetlen eredetiséggel megírt bejegyzései nem kevesebb, mint öt éven keresztül tudósították a nagyközönséget egy enyhén túlsúlyos, ám erősen fejlett kritikai érzékkel és nagy adag szarkazmussal megáldott videótékás lány hétköznapjairól. Mivel a videó és dvd kölcsönzés gyaníthatóan nem tartozik a jövő sikerágazatai közé, a blog alapján, jórészt közösségi finanszírozásból leforgatott Tékasztorik az utolsó-utáni-utáni pillanatban kapja el egy letűnt világ hangulatát.

„Az emberek két dolgot biztosan nem tudnak. Véleményt alkotni önállóan és döntést hozni önállóan. Bejönnek a tékába, ténferegnek, engem nyúznak, mert tanácstalanok, hogy mit nézzenek, nem tudnak választani, befolyásolhatóak, stb...és ugyanezek az emberek mennek szavazni, ez benne a rémisztő!” – jegyzi meg Viku mintegy mellékesen az egyik posztban. Bár ő maga elég határozott, a szerelmi élete így is viszonylag problémás. Negyven felé havonta egyszer azért kisminkeli magát, ukrán topmodellek képével teszteli a netes társkeresőket és a szülinapjára mindössze egy szolid vibrátort kér. Főműsoridőben sztalónés rambókat árul és random akciókat tart a kültelki boltban, miközben nulla huszonnégyben lesi álmai lovagját. A középsúlyosan alkoholista Fater, a lestrapált Muter, a papa autóműhelyében tébláboló fényező Csabika mindeközben kilépnek a legendájukat tápláló virtuális térből és jobb-rosszabb poénokkal támadják a közönséget. Rég készült ennyire őszinte és vidám trashfilm idehaza, pláne olyan, amiben minden bizonnyal benne van egy nívós sitcom sorozat lehetősége.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/03 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13134