KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

     
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/szeptember
• Nemes Nagy Ágnes: Arckép–korkép Faludy György, a költő
• Kovács András Bálint: A hatalom dublőre Titánia, Titánia...
• Sipos Júlia: A monopólium vége? A filmforgalmazás jövőjéről
• György Péter: A technikai sokszorosíthatóság korában Filmpornográfia
• Fáber András: Őspornó
• Szilágyi Ákos: Sztálini idők mozija 1.
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Anno 1988
• Báron György: Intervenció
• Nóvé Béla: Az én szép kis mosodám
• Tamás Amaryllis: A baltás ember
• Gáti Péter: Ahová a sasok merészkednek
• Zsenits Györgyi: Nézz körül!
• Nagy Zsolt: Tron, avagy a számítógép lázadása
• Hegyi Gyula: Az amerikai feleség
• Hirsch Tibor: Júdás hadművelet
• Vida János Kvintus: Évek múlva
KÖNYV
• Szemadám György: Egy találékony amerikai Walt Disney

• N. N.: Felhívás!
• N. N.: A Lengyel Filmművész Szövetség válasza
• N. N.: A Román Filmművész Szövetség válasza

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Internet

Internet

Nyírő András

Lyukas a világháló, szökik az információ.

 

Jobb körökben ma már nem azon vitatkoznak, hogy mi lesz a Gutenberg-galaxis sorsa, hanem arról, hogy mikor váltja fel az Internet, a multimédia a könyvet és a tévét. Sorolhatjuk az érveket: a számítógép kényelmetlen, nem hurcolhatjuk magunkkal az ágyba, fölényes mosollyal utasítanak vissza: jön majd a papírvékony monitor, zsebre vághatjuk, és ott lesz rajta a Világ Teljes Információkészlete. Nem kell majd egérrel vacakolni, billentyűzetet verni, az érzékelő követi ujjunk mozgását, utazhatunk az adattérben. Ma az igazi baj mégsem azzal van, hogy nincs a zsebünkben az Internet, hanem az a probléma, hogy nem tudjuk, mit keressünk, miről mennyi információt találhatunk.

Ha az ember elmegy az Országgyűlési Könyvtárba, akkor nagyjából tudja, mire számíthat, milyen könyveket kereshet. Az Interneten viszont nem ilyen egyszerű a helyzet: egyáltalán nem lehetünk biztosak abban, hogy milyen információkat találunk, és mennyi idő alatt. Megtudhatjuk például a rövid, de találó http:/www.tiszanet.hu/digital-city/vonat/76.htm címen, hogy a Budapestről Szegedre induló hathúszas gyors 18:36-kor megáll Budapest-Szeméttelepen, de a teljes MÁV-menetrend nincs fent, és így ez az információ, és az összes többi szegedi vonat részletes menetrendje legfeljebb annak jelent hasznos fogódzót, aki rendszeresen, és csak Szegedre utazik.

Ez a bizonytalanság besorolható az Internet többi serdülőkori panaszai közé. A tünetegyüttes jól ismert: a gyors növekedés miatt váratlan helyeken és időpontokban torlódások, szűk keresztmetszetek bénítják az életet. Napilapjaink – internetes helyesírással – soxeretettel tudósítanak arról, hogy a Világhálóján mindennaposak a betörések, adataink nincsenek biztonságban, fürkésző szemek mindent megtudhatnak rólunk. Aztán itt a vírushisztéria, komoly bölcsésztől hallottam, hogy ő csak úgy lépne be az Internetbe, ha két gépe lenne, az egyiken futna az Internet, a másikon dolgozna, hogy még véletlenül se fertőződjenek meg értékes adatai. És mint minden tinédzser, a mi pattanásos Internetünk is mérhetetlenül sokat foglalkozik a tiltott dolgokkal: pornóval, gyerekcsábítással, rút politikai nézetek terjesztésével. Pornót és erőszakot a fentebb emlegetett kábeltévés csatornákon is látok kéretlenül, esti telefonálás alatt, háttérképként. A betörőkkel is együtt lehet élni, ha lassú a háló, az ember azzal nyugtatja magát, hogy gyalog még lassabban jutnék oda. De a bizonytalansággal, az információk kiszámíthatatlanságával már nehezebben boldogulok.

A minap korunk művelt gyermekeként az Oscar-átadás ceremóniáját próbáltam nyomon követni az Interneten. Előzetesen szólt a nagyharang: mindent megtudhatunk majd a nagy cirkuszról. Még a Newsweek is beszámolt arról, hogy az Oscarnak saját kiadványa van (http://www.oscar.com), ahol fényképek, a jelöltek listája is megtalálható. A http://www.mrshowbiz.com címen szavazhattunk a jelöltekre, sőt, megkritizálhattuk a ruhájukat, sminkjüket is. De a díjátadás idején sötét maradt a képernyő. A www.oscar.com-on fél órán keresztül élő adásban, szaggatott, de mégiscsak érthető videóképen közvetítették a sztárok bevonulását, de amikor megkezdődött az ünnepség, megszakították az adást. Nézd csak az ABC-t, és vele a reklámokat! A hírszolgálatokra kellett fanyalodnom, a Microsoft és az NBC tv-csatoma közös kiadványa, az MSNBC (http://www.msnbc.com) címén mindig kiírták, hogy éppen ki kapja a díjat. Az esemény után ezer helyen lehetett képeket, beszámolókat találni, de miután másnap belenéztem a tévéközvetítésbe, elment a kedvem a további turkálástól. A tévé legyőzte az Internetet a nagy szkanderben: már hetekkel korábban lehetett tudni, hogy itthon másnap beszámolnak a díjátadásról, és valóban azt kaptuk, amire számítottunk.

A könyv is nyerésre áll a hálózattal szemben. Márciusban 18 ország kétezer versenyzője vett részt a frankofon műveltségi vetélkedőn. A francia kultúra világnapja alkalmából a francia diákok országos biztosítótársaságának versenyében részt vehetett a világon bármely franciául beszélő középiskolás és egyetemista. Ötven kérdésre kellett választ találni az Interneten, a témák a kultúra, az országismeret, a sport és a francia nyelvterület aktuális hírei köré csoportosultak. A kérdéseket a szervezők a http://worldserver.oleane.com címen tették fel, és minden kérdéshez három tippet is adtak, merre érdemes kutakodni az Interneten. A budapesti Francia Intézetben is indult néhány csapat, köztük voltak olyanok, akik jól ismereték az Internet hatékony keresőprogramjait, az Alta Vistát (http://www.altavista.com), a HotBot-ot (http://hotbot.com) és a legnagyobb internetes katalógus, a Yahoo francia kiadását (http://www.yahoo.fr). A versenyzők a médiatárban dolgoztak, a könyvek, videók, dc-között ültek a számítógépek előtt, és keresgéltek az Interneten. Amikor megérkezett az első fogósabb kérdés: mekkora a golflabda hivatalos mérete, akkor nem vacakoltak, pontosan azzal a mozdulattal, ahogy nagyapáink tették, leemelték a polcról a Larousse-t, és kikeresték a választ.

Az Internet használatához szükséges programokat böngészőknek nevezik, és ez a mai helyzetben pontos elnevezés. Jó néhány megbízható hírszolgálat, adatbázis található már most az Interneten, de a hálórágó 1997-ben elsősorban böngészhet, tallózhat, közben számtalan érdekes, meglepő, izgalmas dolgot találhat. De ha azt akarjuk tudni, hogy mikor indul vonat Siófokra, akkor jobb, ha a bevált módszereknél maradunk.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1997/05 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1650