KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/január
• Koltai Tamás: Mindez már megtörtént velünk Beszélgetés Gothár Péterrel
• Reményi József Tamás: Lélegzet nélkül Grúz filmek krónikája
• Böszörményi Géza: Fekete macska sötét szobában Pasztorál
• Szilágyi Ákos: Barátom, a filmreklám
• Bikácsy Gergely: Tajtékos évek A nouvelle vague születése
• Kovács András Bálint: Kultúra és halál Az új hullám szabadsága
A FILMVILÁG MOZIJA
• Schubert Gusztáv: A kollektív Übü Tűz van, babám!
FILMFŐISKOLA
• Zsugán István: Mennyit ér egy rendezői diploma? Beszélgetés Herskó Jánossal
• Pap Pál: Lengyelországban – és Ausztráliában Beszélgetés Jerzy Toeplitz professzorral
• Dobos Éva: Három Világ diákjai Beszélgetés Humberto Solas Kubai rendezővel
• Vincze Lajos: Debütánsok A holnap grúz filmes nemzedéke
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Szellem a dobozból Gdynia
• Zalán Vince: Fekete festmények Mannheim
LÁTTUK MÉG
• Szemadám György: Szerelem második vérig
• Nagy Zsolt: Yesterday
• Hirsch Tibor: A harmadik fokozat
• Gáti Péter: Bocsáss meg!
• Faragó Zsuzsa: Kobra
• Kovács Ágnes: Az utolsó kívánság
• Tamás Amaryllis: A vihar

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az ördög maga

Bérczes László

 

Még mielőtt elkezdeném és még mielőtt a flekk végére érve elfelejteném: ez egy jó mozi, majdhogynem jó film. Akár még akkor is meg lehet nézni, ha nem muszáj.

Még mielőtt a film főcíme megjelenne, letarolják az imádkozó ír apát. Főcím alatt belfasti utca, gyerekek, focizás. Főcím után két perccel IRA-ifjak bravúrosan vágott jelenetben Tőpárbajt folytatnak az angolokkal, utóbbiak főnöke alulról fényképezve. Főcím után öt perccel IRA-harcos (Brad Pitt) főszereplőt ígérő vonzerővel, szúrósan néz az amerikai vámhivatalnok szemébe, az szúrósan vissza, pecsét, ír ember meglátja New York-ot. Közeli kisvárosban befogadja őt egy igazi ír-amerikai család. Kisváros, nagy ház, családi idill; maga a béke szigete. Indul a férj (Harrison Ford) története: becsületes rendőrőrmester, piti ügyekkel. Autó- és óvszerlopások, családi csetepaték korrekt kezelése. Főcím után hét perccel nincsen tej otthon, férj el, ír fiú, miért ne, elkíséri, sör, biliárd, a két, nekünk szimpatikus férfi cinkosan összenéz. Egy percre rá ugyanez a fiú New York-i bárban rakétákra alkuszik tetves alakokkal, szabadidejében pedig hajót épít a kikötőben, minthogy hadihajóval megy majd vissza Belfastba. Rakéták és kondom, hadihajó és tej, gorillák és zabpehely. Főcím után harminchét perccel, amikor egy nő is belép a képbe, kábé a százötvenhatodik történetet indítja el a vérprofi Pakula. Mindezt továbbszőni, hurkolni, bogozni, majd ahogy mondani szokás: elvarrni – hát nem könnyű. Pakulának már-már sikerül, és az ember már-már elhiszi azt, amit a fiú már a film elején beígér: „ez egy ír történet”. De hát nem lehet büntetlenül átkelni az óceánon. Csűrés-csavarás-tocsogás, ez mégiscsak egy amerikai film. Csak.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1997/05 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1642