KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

     
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/július
• Ágh Attila: Ó, azok a negyvenes évek... Pócspetri
• Bikácsy Gergely: „Az emlékezet tartóssága” Ember Judit Judit portréjához
• Dániel Ferenc: Négyezer éves baracklekvár Szirtes András filmjeiről
• Bereményi Géza: Eldorádó Részletek egy készülő film forgatókönyvéből
• Parcz Ferenc: Filmvirág Az ezeregyéjszaka virága
• Jancsó Miklós: Római emlék
• Balassa Péter: Behajózás Opera szigetére
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Bronzautóbusz Miskolc
• Ardai Zoltán: Mi legyen a mesében? Kőszeg
• Fáber András: Mi ment meg? Isztambul
LÁTTUK MÉG
• Nagy Zsolt: A zsaru szava
• Nagy Zsolt: Az ifjú Frankenstein
• Ardai Zoltán: Az ünnepség
• Hegyi Gyula: Country Texasban
• Havas Fanny: Trükkös halál
• Havas Fanny: A kis vonatrablás
• Tamás Amaryllis: Tex és a Mélység Ura
• Faragó Zsuzsa: A 222-es járat
• Mészáros F. István: De fiatalok voltunk!
• Kabai József: Miért kell szárny az embernek?
KÖNYV
• Klaniczay Gábor: Bódy életmű-katalógus
TELEVÍZÓ
• Lajta Gábor: Martyntól a vidám Bauhausig Kismányoky Károly filmjeiről
KRÓNIKA
• N. N.: Norman McLaren (1914–1987)

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Örökség

Tüske Zsuzsanna

Hereditary – amerikai, 2018. Rendezte és írta: Ari Aster. Kép: Pawel Pogorzelski. Zene: Colin Stetson. Szereplők: Toni Colette (Annie), Gabriel Byrne (Steve), Alex Wolff (Peter), Milly Shapiro (Charly). Gyártó: PalmStar Media. Forgalmazó: Vertigo Média. Szinkronizált. 126 perc.

 

Az utóbbi időben egyre több cizellált és emlékezetes műalkotás került fel Hollywood horror-polcára. Az egyszeri ijesztgetésre legyártott bóvlik lomtárából magasan kiragyognak, sőt a multiplex-nagyközönségben is hálás és nyitott befogadóra találnak az olyan friss szemléletű, első vagy másodfilmes író-rendezők szerzői alkotásai, mint a Tűnj el! (Jordan Peele) vagy a Hang nélkül (John Krasinski), amelyek már nem csak az érzékeket, de a lelket is célba veszik. A sort idén az eddig rövidfilmeket jegyző Ari Aster folytatja az Örökséggel, amelyben szintén kulcsszóvá válik a bizarr fantasztikum (Tűnj el!) és műfaji témává a legmélyebb családi gyász szívszorító fájdalma (Hang nélkül).

Miután a Graham-család elveszíti meghatározó tagját, Ellent, a nagymamát, az egyébként is különös, álomkórszerű melankóliában lézengő, négyfős famíliában egyre furcsább dolgok történnek. Az események középpontjában az édesanyja elvesztésétől inkább megkönnyebbült Annie és a hátborzongató nagyihoz közel álló, különc és zárkózott kislány, Charly áll. Még le sem telik a gyászidő, amikor egy újabb haláleset, egy valódi tragédia következik be, amely szinte révületbe ejti Annie-t, felszínre hoz minden bűntudatot és félelmet, valamint egyre közelebb viszi a családot bizarr és borzongató örökségéhez. A ‘70-es évek horror-fénykorát idéző, visszafogott szerzői eszközökkel és drámai érzékenységgel felépített Örökségben a fájdalom és veszteség mélysötét szépségű tónusai keverednek a nyomasztó atmoszférába: fojtogató hangulata lassacskán körbeveszi a nézőt is, így végül nem csak egy ismerősnek tűnő, mégis ismeretlen, sőt zavarba ejtő helyre találunk – de a hosszú megvonás után ismét átléphetünk a valódi mozi világába.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/07 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13741