KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

    
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/május
• Zalán Vince: AIDS, Csernobil és...? Nyugat-Berlin
• N. N.: Ami az enciklopédiákból kimaradt Vitaest Nyugat-Berlinben
• Gambetti Giacomo: Erkölcsi elégtétel Morónak
• Rubanova Irina: Gyilkosságok a katedrálisban
• Juhász Gyula: „Békévé oldja...” Én is jártam Isonzónál
• Ardai Zoltán: A csúf Paris almái Szépleányok
• Körner Éva: Az absztrakt és konkrét szobrász: Pauer Gyula
• Koltai Tamás: Ló is, darázs is Laura
• Klaniczay Gábor: Andy Warhol
• Nóvé Béla: Élet és idézet Távol Afrikától
• Melocco Miklós: A botrányos festő Caravaggio
• Ádám Péter: A legenda születése
LÁTTUK MÉG
• Fáber András: A sánta dervis
• Koltai Ágnes: Bolygók együttállása
• Bikácsy Gergely: Találkozás és búcsú
• Báron György: Kétségbeesve keresem Susant
• Baló Júlia: Elmenni, visszajönni
• Faragó Zsuzsa: A halált a hangyák hozzák
• Tamás Amaryllis: Utazások egy régi autómobilon
• Schreiber László: Én a vízilovakkal vagyok
• Farkas Ágnes: Gyermekkorunk tangója
• Kabai József: Vigyázat! Életveszély!
• Gáti Péter: Ellencsapás
VIDEÓ
• Timár Péter: Vitrinemben verik a tüntetőket Képernyő kontra filmvászon
KÖNYV
• Kézdi-Kovács Zsolt: A Larousse-filmlexikon – és mi

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

És hamarosan a sötétség

Kovács Marcell

And Soon the Darkness – brit, 1970. Rendezte: Robert Fuest. Szereplők: Pamela Franklin, Michele Dotrice, Éles Sándor, John Nettleton. Forgalmazó: B-Roll. 95 perc.

 

Két csinos turistalány, egy titokzatos idegen, aki árnyékként követi őket, néhány barátságtalan helybeli és csupa kétkerekű jármű, bicikli meg motor. Robert Fuest minimalista thrillerében a verőfényes francia táj idilljét hitchcocki feszültség járja át, amint az egyik angol biciklistalánynak hirtelen nyoma vész a falu határában. Fuest, aki nem sokkal később a fertelmes Dr. Phibes romantikus rémtetteivel írta be magát a brit horrorfilm nagykönyvébe, már itt is ad a stílusra, de a Phibes-filmek harsány, képregényes túlzásaival szemben ezúttal kimondottan visszafogott hangnemben fogalmaz. Az elfojtott érzelmek, a rezdülésnyi gesztusok és a nyelvi elszigeteltség opálos homályba burkolja az eseményeket. Fullasztó fülledtség telepszik a tájra, mígnem a nyomasztó csendet motorzúgás hangja veri fel, a zene Bernard Herrmannt idéző, fenyegető húrtépésbe vált, és az addig lappangó feszültség kitör.

A film központi figuráját, a zord motorost Éles Sándor alakítja. Éles ötvenhatban emigrált a szigetországba, ahol leginkább tévésorozatok mellékszerepeiben vált ismertté. Két leghíresebb mozifilmjét a Hammer horrorműhelyében készítette. Nyílt tekintetű, pozitív figurája mindkét alkalommal a gonosz főhős árnyékába kényszerült, a The Evil of Frankensteinben Peter Cushing őrült tudósának asszisztált naiv lelkesedéssel, a Dracula grófnőben Ingrid Pitt kegyetlen szépasszonyának lett gyanútlan áldozata. Az És hamarosan a sötétség azonban Éles filmje, játékában a fiatal Belmondo sármja Anthony Perkins kiszámíthatatlanságával találkozik, sejtelmes figurája mindvégig uralja a vásznat, illetve most már a képernyőt.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/04 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9756