KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/március
KRÓNIKA
• Gaál István: Herczenik Miklós (1930–1985)

• Breitner Miklós: Haldoklik-e a magyarfilm? Ár – költség – haszon
• Breitner Miklós: Interjú Drecin Józseffel a Művelődési Minisztérium államtitkárával Vita a filmgyártásról
• Lugossy László: Fantomgazdaság Vita a filmgyártásról
• Zalán Vince: Egy kelet-európai fotográfus Embriók
• Zsugán István: Arc ellenfényben Beszélgetés Zolnay Pállal
• Almási Miklós: Zsúfolóoptikával Visszaszámlálás
• Schubert Gusztáv: Elvis Presley azt üzente Beszélgetés András Ferenccel
• Bikácsy Gergely: Erosz túszai Az érzékek birodalma
FESZTIVÁL
• Fáber András: Kitörési kísérlerletek Nantes
LÁTTUK MÉG
• Reményi József Tamás: Itt élned, halnod kell
• Lukácsy Sándor: Ördögi kísértetek
• Koltai Ágnes: Te már nagykisfiú vagy
• Barna Imre: Káosz
• Barna Imre: A piszkos ügy
• Dés Mihály: Quilombo
• Ardai Zoltán: Az óriás
• Barna Imre: IV. Henrik
• Baló Júlia: Jörgensen, a zsaru
• Hegyi Gyula: Az ágyúgolyó futam
• Kapecz Zsuzsa: Azt mondják, baleset
• Faragó Zsuzsa: Farkasverem
• Hirsch Tibor: Lopják a koporsómat
• Gáti Péter: Hajmeresztő hajnövesztő
TELEVÍZÓ
• Forgács Éva: Sokkolás gyengeárammal A televízió és a képzőművészet
• Nemes Nagy Ágnes: Az új Laodameia Babits drámája a képernyőn
KÖNYV
• Balassa Péter: Egy tanulmánykötet értelme

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A betörés nagymestere

Máté J. György

 

A filmnek, a magyar címmel ellentétben, két főszereplője van. Néhány kocka után már összebilincselve menekülnek a rendőrök golyói elől olyan sziklafalakon, amelyektől profi hegymászók is nagyon megijednének. A szökött fegyencek: specialisták, mindenféle „nagy balhé” mesterei. Nemcsak a sziklamászáshoz értenek, a számítógépet éppoly jól kezelik, mint a diplomatatáskába épített miniatűr fényképezőgépet. Szóval: profik a javából.

Az első félóra után – remekül időzítve – váratlan fordulat következik be: az egyik fegyencről kiderül: beépített rendőr, az egész bilincseléses menekülés színjáték volt csupán.

Ettől a pillanattól kezdve nyitottabbá válik a történet. Sikerül-e a nagy betörés? Sikerül-e a rendőrség célja: összeugrasztani a gengszterbandákat? Kibírja-e ezek után egymást a két profi: rabló és zsaru – egy csapatban? Kié lesz, lesz-e valamelyiküké roppant vonzó segítőtársnőjük, akiért – bevallom – a néző is sok mindent megtenne.

Úgy gondolom, nem bánja meg aki végleg megcsömörödve a századik bugyuta Bud Spencer-filmtől, és az egyéb megverhetetlen szuperhősök kalandjaitól, még egy utolsó kísérletet tesz a magyar mozikban látható krimikkel, és úgy dönt, hogy megnézi a betörés specialistáinak történetét.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/06 54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5808