KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/április
KRÓNIKA
• N. N.: Negyven év negyven legjobb magyar filmje A szavazás eredménye
FILMSZEMLE
• Losonczi Ágnes: Szemle után
• N. N.: A Magyar Játékfilmszemle díjai
• Lengyel Péter: Fénytörés
• Baló György: Egy amatőr megjegyzései

• Reményi József Tamás: A poénok legendája Hány az óra, Vekker úr?
• Szabó Miklós: A talpraállás képei Az 1944–1945-ös korforduló a magyar filmhíradóban
• Pünkösti Árpád: Felvétel indul! Csaták háború után
• Báron György: Odüsszeusz filmfelvevővel A fehér városban
• Györffy Miklós: Lobogónk, Küsters mama Küsters mama mennybemenetele
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Máskor, máshol
• Gáti Péter: Hazánk
• Sneé Péter: Montenegro
• Dés Mihály: 39 lépcsőfok
• Ardai Zoltán: Hóhányók és hóvirágok
• Lajta Gábor: A legyőzhetetlen Vutang
• Harmat György: Őrült római vakáció
• Kapecz Zsuzsa: Vera és a férfilátogatók
• Lalík Sándor: Tükröződések
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Műsor – kék fényben
• Csörögi István: Közületi házimozi Képmagnózásunk gyakorlatáról
LÁTTUK MÉG
• Zalán Vince: Balázs Béla-kötetek

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A bennfentes

Mátyás Péter

 

Egy nagy dohánygyár elbocsátott tudományos vezetője (Russel Crowe) bizonyítékokkal rendelkezik, hogy a cigarettába olyan rákkeltő anyagokat kevernek, melyek kábítószerként hatnak a fogyasztókra. A tudóst kétségbe ejti ez a nikotinfüggőséget okozó manipuláció. A nagy kihívást mégis az jelenti, amikor találkozik a népszerű producerrel (Al Pacino), aki felajánlja neki a televízió nyilvánosságának erejét. Végül is elvállalja a riportot, kitéve magát és családját egykori főnökei gátlástalan és elvtelen támadásainak.

A film két részre osztható. Az első középpontjában a tudós lelkiismereti konfliktusa áll: a választás a két lehetséges út, a hallgatás biztonsága vagy a nyilatkozat beláthatatlan következményei között. Az igazság kimondásának súlyos ára van, megrágalmazzák és megfenyegetik őt, később felesége is elhagyja. A második részben Al Pacino erőteljes játéka kerül reflektorfénybe, aki modern keresztes lovagként kiharcolja, hogy a felvett riportot a külső nyomás ellenére is sugározzák. A váltás, a súlypont áthelyezése az egyik szereplőről a másikra rossz megoldásnak bizonyul. Az első rész drámájából, a magára maradó ember heroikus küzdelméből származó érzelmi telítettség kioltódik. A figura háttérbe szorul, olykor percekre eltűnik, hogy átadja helyét a szólásszabadság és az újságírói etika mellett protestáló producernek. A televíziós stúdiók megszokott patentjei, a baljóslatú cselszövések viszont nem pótolhatják az elveszített drámai feszültséget.

A bennfentest több kategóriában is Oscar-díjra jelölték. Természetesen a középszerűségnek is megvan a maga integritása. Az igazi művészet azonban más, eredetiség és újszerűség, meglepetés és felfedezés; mindaz, amit száműztek ebből a filmből.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/04 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2910