KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/január
POSTA
• Schéry András: A tangó társastánc

• Lukácsy Sándor: Történelmi handabanda Hanyatt-homlok
• Koltai Tamás: Tschikosch film Hosszú vágta
• Koltai Ágnes: Pesti Taigetosz
• Márton László: A Gumimegváltó E. T. (A Földönkívüli)
• Matos Lajos: A valószínűtlen lehetséges A tudományos-fantasztikus filmről
• Ágh Attila: Indiai történelem – kezdőknek Gandhi
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: A maiak és Pasolini Mannheim

• Fáber András: Költő kamerával Jean Cocteau és a film
• N. N.: Jean Cocteau filmjei
• Deák Tamás: Álomfejtés Antonioni és Cocteau
• Karcsai Kulcsár István: Színes tintákról álmodott Emlékezés Ranódy Lászlóra
LÁTTUK MÉG
• Zsilka László: A zöld kabát
• Harmat György: Donald kacsa és a többiek
• Kapecz Zsuzsa: Gallipoli
• Varga András: Hé, élet!
• Peredi Ágnes: D. B. Cooper üldözése
• Csantavéri Júlia: Két fiú gitárral
• Ardai Zoltán: Bockerer
• Jakubovits Anna: A barátod akarok lenni
• Lalík Sándor: A matróz, a kozák és a hamiskártyás
• Greskovits Béla: Vabank
• Gáti Péter: Kína-szindróma
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Magyar Általános Szórakoztató
• Szilágyi János: Mondják a másokét Beszélgetések tévébemondókkal
KRÓNIKA
• N. N.: Szijj Miklós (1936–1983)
• N. N.: Fifilina József (1926–1983)
KÖNYV
• Lajta Gábor: A jövő népművészete

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Eldoradó

Soós Tamás Dénes

Eldorado – svájci-német, 2018. Rendezte és írta: Markus Imhoof. Gyártó: Thelma Film AG / Schweizer Radio und Fernsehen (SRF) / Zero One Film / Bayerischer Rundfunk (BR). Forgalmazó: Cirko Film Kft.. Feliratos. 90 perc.

 

Markus Imhoof egy fésületlenségében is érdekfeszítő, személyes hangvételű dokumentumfilmet forgatott a menekültválságról. A svájci rendező feleleveníti, hogyan fogadott be családja egy olasz menekültlányt a II. világháború idején, és ezzel a már-már hollywoodi filmbe illően drámai történettel nemcsak markáns érzelmi többletet kölcsönöz filmjének, de történelmi keretbe is ágyazza a migránsválságot. Azt sugallja, az előítéletek felélénkülése és a személytelen bürokrácia már akkor is életeket roppantott össze, amikor nem távoli kultúrákból, hanem szomszédos országokból vándoroltak be Európába. A film legnagyobb erénye, hogy miközben a migránsokat mentő olasz hajókon, a visszautasított menedékkérőket tömörítő gettókban, és a svájci-olasz határon intézkedő készített interjúkkal megismerteti velünk a menekülthullám különböző arcait, ezekhez az arcokhoz megrendítő sorsokat is kapcsol, akiknek a története épp azért lehet megrendítő, mert Imhoof megvilágítja a migráció tágabb összefüggéseit.

Az Eldorádó nem tetteti magát apolitikusnak (a menekültek egyenlő arányú elosztása mellett érvel), de ezt olyan, épkézláb érvekkel teszi, amik az Európai Unió szerepét is megpendítik a válság fenntartásában (emlékezetes példája a Svájcból kitoloncolt afrikai farmeré, aki hazatérve azért bukhat bele a szarvasmarhatartásba, mert az eltörölt EU-s vámok révén az európai tej olcsóbb lett, mint az afrikai). Néhány patetikus felszólalása ellenére („Vajon a mennyország kapuja felett is van szögesdrót?”) Imhoof keserű, hétköznapiságában is tragikus pillanatokat les el a bevándorlók megpróbáltatásaiból, és az európai médiában gyakran démonizált, dühös vagy kétségbeesett menekültarcok mögött meglátja a mélyen emberi traumákat, hogy utána politikai hovatartozástól függetlenül, és díjnyertes dokumentumfilmeknél (Tűz a tengeren) élesebben helyezze melléjük összeurópai felelősségünket ezen traumák minél empatikusabb kezelésében.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/09 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13811