KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

   
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/április
POSTA
• Lalík Sándor: Talpra Győző! Olvasói levél
• Molnár Klára: Talpra Győző! Olvasói levél
• A szerkesztőség : Hibaigazítás
FESZTIVÁL
• Hermann István: Nemzeti erkölcstörténet Válaszok és kérdőjelek
FILMSZEMLE
• N. N.: A XV. Magyar Játékfilmszemle díjai
• Hankiss Elemér: Sötét tükör? Jegyzetek a mai magyar filmek társadalomképéről

• Bikácsy Gergely: Póker és guillotine Hatásvadászok
• Szilágyi Ákos: A parasztpolgár Ne sápadj!
• Létay Vera: Szókereskedők Elveszett illúziók
• Gambetti Giacomo: És a hajó megy Fellini beszél új filmjéről
• Báron György: Repülés Kis kiruccanások
• Barna Imre: Hölgyek, opera, ópium, erő Ária egy atlétáért
• Bacsó Péter: Csupa nagybetűvel Szász Péter halálára
• N. N.: Szász Péter (1927–1983) filmjei
LÁTTUK MÉG
• Gáti Péter: Bombanő
• Jakubovits Anna: Minden fordítva
• Kulcsár Mária: Husszein vére
• Jakubovits Anna: Morfium
• Simándi Júlia: Elefánt-sztori
• Greskovits Béla: Fokhagyma és ananász
• Jakubovits Anna: Talpig olajban
• Gáti Péter: Gary Cooper, ki vagy a mennyekben
• Greskovits Béla: A hét merész kaszkadőr
• Ardai Zoltán: A vadászat
TELEVÍZÓ
• Hajdú János: A planetáris kommunikáció
• Reményi József Tamás: A Himnusz tetszési indexe A februári tévéműsorokról
• Szilágyi János: Mindennapi szignálunk Beszélgetés Ipper Pállal, Matúz Józsefnéval és Elek Jánossal a TV-Híradóról
VITA
• Bernáth László: Televízió, magánvallás nélkül
• Csepeli György: Egy csodalény evilágisága
KÖNYV
• Lajta Gábor: Esztétizálás nélkül Beszélgetések a dokumentumfilmről
KRÓNIKA
• Pánczél György: Bodrossy Félix (1920–1983)

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Bőrpofa

Kovács Marcell

Leatherface – amerikai, 2017. Rendezte: Alexandre Bustillo és Julien Maury. Írta: Tobe Hooper és Kim Henkel karakterei alapján Seth M. Sherwood. Kép: Antoine Sanier. Zene: John Frizzell. Szereplők: Stephen Dorff (Hal), Lili Taylor (Verna), Sam Strike (Jackson), Vanessa Grasse (Lizzy), Finn Jones (Sorrel). Gyártó: Campbell Grobman Films / Mainline Pictures / Millenium /Lionsgate. Forgalmazó: Freeman Film. Szinkronizált. 90 perc.

 

Láncfűrésszel kaszabolja le védtelen áldozatait és a lenyúzott arcbőrükből szabott förtelmes maszkban parádézik – mi mégis kedveljük őt. Több ez a szörnyek iránt érzett perverz vonzódásnál, Bőrpofával együtt érzünk. Látjuk benne a szellemi sérült, beszédfogyatékos óriáscsecsemőt, aki a világ rémségei elől a családja körében keres oltalmat, hogy feltétel nélküli ragaszkodását kihasználva épp szerettei tegyék brutális gyilkológéppé. A Texasi láncfűrészes mészárlás és a sikere nyomán készült folytatások nem magyarázták túl a karaktert, de a közönség kedvenceként Bőrpofa nem kerülhette el, hogy egy kifejezetten róla szóló film részletesen elmesélje az élettörténetét. Nem is ez az első alkalom, a jó tíz éve Michael Bay produceri felügyeletével készült A kezdet is erről szólt. A mostani változat felülírja az ott megismert sztorit, de abban mindkettő egyezik, hogy a kegyetlen mészárossá lett Bőrpofa a körülmények áldozata.

Az új film Bustillo és Maury, A betolakodóval elhíresült francia rendezőpáros munkája. Mellette szól, hogy igyekszik szakítani az immár nyolc filmet számláló széria unalmas kellékeivel, és az őrült szerelmesek ámokfutása típusú filmek road movie-s cselekményét ötvözi a tanyasi kannibál hagyománnyal. Egy ilyen vállalkozás sikere a régi és az új kényes egyensúlyán múlik. Az alkotókat most érezhetően jobban érdekelte az újítás igénye, mint a nemes Tobe Hooper-i tradíció, az elmegyógyintézetből megszökött fiatalok közül a szerelmes pár játssza náluk a főszerepet, Bőrpofa és a Sawyer-família sztorija inkább csak háttérként szolgál. Bustillo és Maury a sokkoló erőszak mesterei, akik a hangsúlyokat a kiontott vér mennyiségével mérik. A szerelmesek X-kategóriás korhatár-besorolást kiérdemlő, nekrofíliával kacérkodó ágyjelenetet kapnak tőlük, Bőrpofa viszont csak a szokásos fűrészelést. Annyi baj legyen, a közönség elesettekért dobogó szíve továbbra is az övé.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/01 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13523