KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/december
• Almási Miklós: A szentek is csak emberek Guernica
• Koltai Ágnes: Kettős portré A látogatás
• Kozák Márton: A művészet nem magasugrás Beszélgetés Gazdag Gyulával
• Spiró György: Remekmű a léten túlról Agónia
• Hegedűs Zoltán: Drámai diagnosztika Jelenetek a bábuk életéből
• Molnár Gál Péter: Amerikai álmatlanság Esküvő
• Bajor Nagy Ernő: Nevük nem szerepel Riport statisztákról
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: A dolgok állása Velence
• Létay Vera: Eltűnt leopárdok nyomában Locarno

• Máté Judit: Akkor jó a film, ha... Római beszélgetés Agéval a forgatókönyvírásról
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: Kölcsön vagy ajándék
• Gáti Péter: A névtelen zenekar
• Simándi Júlia: Asta, angyalkám
• Greskovits Béla: A Kisdarázs
• Peredi Ágnes: A csendbiztos
• Hollós László: Lány tengeri kagylóval
• Deli Bálint Attila: Kenyér, arany, fegyver
• Farkas András: Isten veled, kicsikém!
• Varga András: Bűnös dal a Föld
• Gervai András: Az éjszakai utazók
TELEVÍZÓ
• Rózsa Gyula: Korniss Péter fotóesztétikája Fotográfia
• Rózsa Zoltán: Száznyolcvan folytatásban, csúcsidőben A brazil telenoveláról
• Kézdi-Kovács Zsolt: A francia tévé és a filmek
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: A hatalom változatai Egy újabb olasz Jancsó-monográfiáról
• Csala Károly: Az animációs film története Giannalberto Bendazzi kísérlete

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A betörés nagymestere

Máté J. György

 

A filmnek, a magyar címmel ellentétben, két főszereplője van. Néhány kocka után már összebilincselve menekülnek a rendőrök golyói elől olyan sziklafalakon, amelyektől profi hegymászók is nagyon megijednének. A szökött fegyencek: specialisták, mindenféle „nagy balhé” mesterei. Nemcsak a sziklamászáshoz értenek, a számítógépet éppoly jól kezelik, mint a diplomatatáskába épített miniatűr fényképezőgépet. Szóval: profik a javából.

Az első félóra után – remekül időzítve – váratlan fordulat következik be: az egyik fegyencről kiderül: beépített rendőr, az egész bilincseléses menekülés színjáték volt csupán.

Ettől a pillanattól kezdve nyitottabbá válik a történet. Sikerül-e a nagy betörés? Sikerül-e a rendőrség célja: összeugrasztani a gengszterbandákat? Kibírja-e ezek után egymást a két profi: rabló és zsaru – egy csapatban? Kié lesz, lesz-e valamelyiküké roppant vonzó segítőtársnőjük, akiért – bevallom – a néző is sok mindent megtenne.

Úgy gondolom, nem bánja meg aki végleg megcsömörödve a századik bugyuta Bud Spencer-filmtől, és az egyéb megverhetetlen szuperhősök kalandjaitól, még egy utolsó kísérletet tesz a magyar mozikban látható krimikkel, és úgy dönt, hogy megnézi a betörés specialistáinak történetét.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/06 54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5808