KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

   
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/június
• Boros István: Balázs Bélát nem keresik? Magyar filmkönyvek nyomában
• N. N.: Magvető Könyvkiadó
• N. N.: Gondolat Könyvkiadó
• Veress József: A nagylexikontól a sorozatig Filmes literatúra a Szovjetúnióban
• Bikácsy Gergely: Filmkönyvek városa A francia kínálat
• Zsugán István: Vissza a moziba! Beszélgetés András Ferenccel
VITA
• Csurka István: Nincs mese Vita a forgatókönyvről
• Kardos István: Az irodalom mostohagyerekei Vita a forgatókönyvről
• Müller Péter: Mi lesz a halakkal? Vita a forgatókönyvről
• Bereményi Géza: Ki a legeslegjobb forgatókönyvíró? Vita a forgatókönyvről

• Rubanova Irina: A történelmi film: mítosz és tanulság Beszélgetés Elem Klimovval az Agóniáról
• Harmat Endre: Muzsik a palotában A Raszputyin-rejtély
• Marx József: Az eltökélt rossz A Hold
• Ardai Zoltán: Legyezőjáték A Mama százéves
• Osztovits Levente: A győzelem íze Tűzszekerek
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Kézdi-Kovács Zsolt: Ozu tanítómester
• N. N.: Ozu filmjei
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Elrontott életek Sanremo
• Székely Gabriella: Álomáruház Lille
• Gulyás Gyula: Super 8-as demokrácia Solothurn
• Gulyás János: Super 8-as demokrácia Solothurn
• Zsugán István: A portugál kapcsolat Figueira da Foz
LÁTTUK MÉG
• Farkas András: Csapda a zsoldosoknak
• Zsilka László: Mennyei napok
• Deli Bálint Attila: Ördögbarlang
• Zsilka László: Szuperexpressz
• Sebők László: Foci bundában
• Lajta Gábor: Szexis hétvége
• Hollós László: A Kobra napja
• Gáti Péter: Fél ház vőlegény nélkül
• Farkas András: Olimpia Moszkvában
• Greskovits Béla: Kéjutazás Las Palmasba
TELEVÍZÓ
• Csepeli György: Nem félünk a vitáktól?
• Bernáth László: Gombok az asztal lapja alatt, avagy a Rajnai-jelenség
• Avar János: Szvetter, szappan, szike Az amerikai televízióról
KÖNYV
• Csala Károly: Mozi és televízió Alekszandr Trosin könyve
JEGYZET
• Zilahi Judit: Amerikai kritikusok az Ocsar-díjas Mephistóról

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Három egyforma idegen

Barkóczi Janka

Three Identical Strangers – amerikai, 2019. Rendezte és írta: Tim Wardle. Kép: Tim Cragg. Zene: Paul Saunderson. Szereplők: Edward Galland, David Kellerman, Robert Shafran. Gyártó: Raw TV / CNN Films. Forgalmazó: Mozinet. Feliratos. 96 perc.

 

Mi történik, ha valaki befordul a sarkon, és váratlanul szembe találkozik saját magával? És mi van akkor, ha ez a következő sarkon megismétlődik? Tim Wardle az 1980-as évek egyik világraszóló sztoriját dolgozza fel a Három egyforma idegen című dokumentumfilmben, egy olyan történetet, amit sokan ismernek ugyan, de nem lehet elégszer hallani. 1961 nyarán hármasikrek születtek New Yorkban, az anya azonban nem tarthatta meg a babákat. A kicsik egy adoptálásra szakosodott ügynökséghez kerültek, ahol szétválasztották őket, és egyenként kerestek új családot számukra. A szervezet munkatársai nem közölték az örökbefogadó szülőkkel azt az apróságot, hogy két másik testvér is létezik, így a három gyerek külön nevelkedett, egymásról mit sem tudva, eltérő környezetben, más-más lehetőségek és korlátok között. Amikor 19 év után véletlenül újra találkoztak, az első sokkot és eufóriát követően, számtalan nyugtalanító kérdés merült fel. Hamarosan kiderült, hogy mind a fiúk, mind a szülők egy tudományos kísérlet alanyai voltak, aminek aztán beláthatatlan hatása lett az életükre.

Az ikerlét misztériuma és egy izgalmas thriller keveredik ebben a könnyedén előadott, mégis súlyos etikai dilemmákat feszegető filmben. A sodró erejű történet újabb és újabb fordulatokat tartogat, az alkotók pedig jó ritmusban játsszák ki ezeket. Amikor a néző már azt hinné, hogy mindent ért, és innentől csak az önismétlés jöhet, ismét egy váratlan felfedezés vagy hihetetlen meglepetés következik. A dramatizált jelenetek és az interjúk tökéletes arányban vannak egymással, az érintettek érzelmes és bölcs megállapításai lenyűgözők és borzongatók egyszerre. Nem tudni, hogy végül ki fogja megoldani a rejtélyt, mert a probléma az elmúlt évtizedekben csak egyre bonyolultabb lett. Úgy tűnik, hogy egy saját magunk megértéséhez vezető kirakós darabkáit keressük, és korántsem biztos, hogy valaha is megtaláljuk az összeset.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/05 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14092