KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/január
JEGYZET
• Breuer János: Bartók Béla a moziban

• Zalán Vince: Egy kelet-európai képíró Huszárik Zoltán filmjeiről
• N. N.: Huszárik Zoltán filmjei
• Rózsa Gyula: Szindbád Nagybányán
• Sváby Lajos: Az idő festője
• Sára Sándor: Szindbádot játszottunk
• N. N.: Huszárik Zoltán
• Csoóri Sándor: Legenda
• Csala Károly: „Keresem a hangot...” A koncert
• Lengyel Balázs: A róka, mint legkisebb királyfi Vuk
• Kardos István: Fényérzékeny valóság Az amatőr
• Marx József: Film bérkocsi nélkül A terasz
• Takács Ferenc: Gyilkosok és moralisták Sidney Lumet portréjához
• N. N.: Az utolsó vágás joga
• N. N.: Sidney Lumet filmjei
FESZTIVÁL
• Matos Lajos: Szörnyetegek szerelmei Trieszt
• Székely Gabriella: Túl a harmadik X-en Mannheim

• Bikácsy Gergely: Lábadozók A spanyol film Franco után. Fél évtized
• Dárday István: Helybenjárás Vita a filmforgalmazásról
• A szerkesztőség : Zárszó helyett Vita a filmforgalmazásról
LÁTTUK MÉG
• Deli Bálint Attila: Hurrikán
• Kulcsár Mária: A szűz és a szörnyeteg
• Szalai Anna Mária: A kék lagúna
• Loránd Gábor: Majd meglátjuk, ha megérjük
• Lajta Gábor: Mackó Misi és a csodabőrönd
• Zoltán Katalin: Cirkusz Vadnyugaton
• Ardai Zoltán: Sasszárny
• Varga András: Tobi
• Gáti Péter: Húsz nap háború nélkül
• Józsa György Gábor: Míg a halál el nem választ
TELEVÍZÓ
• Ágh Attila: Martinovics álma avagy a nemlétező léggömb Elek Judit filmjéről
• Faragó Vilmos: Patyomkin-történet – kedélyesen Vendéglátás
• Berkes Erzsébet: Jókait, még több Jókait! A névtelen vár
KÖNYV
• Györffy Miklós: Film-munkafüzetek Új nyugatnémet könyvsorozat

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Bőrpofa

Kovács Marcell

Leatherface – amerikai, 2017. Rendezte: Alexandre Bustillo és Julien Maury. Írta: Tobe Hooper és Kim Henkel karakterei alapján Seth M. Sherwood. Kép: Antoine Sanier. Zene: John Frizzell. Szereplők: Stephen Dorff (Hal), Lili Taylor (Verna), Sam Strike (Jackson), Vanessa Grasse (Lizzy), Finn Jones (Sorrel). Gyártó: Campbell Grobman Films / Mainline Pictures / Millenium /Lionsgate. Forgalmazó: Freeman Film. Szinkronizált. 90 perc.

 

Láncfűrésszel kaszabolja le védtelen áldozatait és a lenyúzott arcbőrükből szabott förtelmes maszkban parádézik – mi mégis kedveljük őt. Több ez a szörnyek iránt érzett perverz vonzódásnál, Bőrpofával együtt érzünk. Látjuk benne a szellemi sérült, beszédfogyatékos óriáscsecsemőt, aki a világ rémségei elől a családja körében keres oltalmat, hogy feltétel nélküli ragaszkodását kihasználva épp szerettei tegyék brutális gyilkológéppé. A Texasi láncfűrészes mészárlás és a sikere nyomán készült folytatások nem magyarázták túl a karaktert, de a közönség kedvenceként Bőrpofa nem kerülhette el, hogy egy kifejezetten róla szóló film részletesen elmesélje az élettörténetét. Nem is ez az első alkalom, a jó tíz éve Michael Bay produceri felügyeletével készült A kezdet is erről szólt. A mostani változat felülírja az ott megismert sztorit, de abban mindkettő egyezik, hogy a kegyetlen mészárossá lett Bőrpofa a körülmények áldozata.

Az új film Bustillo és Maury, A betolakodóval elhíresült francia rendezőpáros munkája. Mellette szól, hogy igyekszik szakítani az immár nyolc filmet számláló széria unalmas kellékeivel, és az őrült szerelmesek ámokfutása típusú filmek road movie-s cselekményét ötvözi a tanyasi kannibál hagyománnyal. Egy ilyen vállalkozás sikere a régi és az új kényes egyensúlyán múlik. Az alkotókat most érezhetően jobban érdekelte az újítás igénye, mint a nemes Tobe Hooper-i tradíció, az elmegyógyintézetből megszökött fiatalok közül a szerelmes pár játssza náluk a főszerepet, Bőrpofa és a Sawyer-família sztorija inkább csak háttérként szolgál. Bustillo és Maury a sokkoló erőszak mesterei, akik a hangsúlyokat a kiontott vér mennyiségével mérik. A szerelmesek X-kategóriás korhatár-besorolást kiérdemlő, nekrofíliával kacérkodó ágyjelenetet kapnak tőlük, Bőrpofa viszont csak a szokásos fűrészelést. Annyi baj legyen, a közönség elesettekért dobogó szíve továbbra is az övé.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/01 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13523