KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

   
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/július
POSTA
• Tamás Krisztina: René Clair Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Nagy Istvánné: Rocco és fivérei Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Veém János: Pergőtűz
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Ha az értelem alszik Cannes
• N. N.: A 34. cannes-i filmfesztivál díjai Cannes

• Marx József: „Én csinálom a magamét, te mondod a magadét” Kritika és filmművészet
ESZMECSERE
• Almási Miklós: Mi a bajom a „közérzet-filmekkel”? Hozzászólás Faragó Vilmos Boldogtalan fil című cikkéhez

• Zsugán István: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
• Tarr Béla: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
VITA
• Boros István: A csendes háború Vita a filmforgalmazásról. Mozi-őrjárat Budapesten
• Nagy Sándor: A mozinak keressünk filmet! Vita a filmforgalmazásról

• Kerényi Grácia: Filmen és prózában A wilkói kisasszonyok
• Matos Lajos: Az orvosok dilemmája Kóma
• Simor András: A meghökkentek Kölykök; Ötvenöt testvér
WESTERN
• Jancsó Miklós: Vallomás a nagypapáról
• N. N.: John Ford hangosfilm-rendezései
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Krimik, mesék és a valóság Vilnius
• Xantus János: Bio-Asszony és az Agglegények Oberhausen

• Todero Frigyes: Az imádság már nem volt elég A chilei film Allende idején
LÁTTUK MÉG
• Kövesdi Rózsa: A játékszer
• Kovács András Bálint: Először férjnél
• Loránd Gábor: Hárman a világ végén
• Lajta Gábor: A túlélés ára
• Zoltán Katalin: Az anyakönyvvezető nem válik
• Márton László: A csend előtt
• Koltai Ágnes: Bolond évek
• Gáti Péter: Puska és bilincs
TELEVÍZÓ
• Jovánovics Miklós: Előbb informálni, aztán kommentálni Beszélgetés Hajdú Jánossal
• Loránd Ferenc: Gyermekműsorok – pedagógiai tükörben Kőszegi Szemle
KÖNYV
• Veress József: Filmtörténeti portyák
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Hölgy kaméliák nélkül
• Karcsai Kulcsár István: Kallódó emberek
• Karcsai Kulcsár István: Isten után az első

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

És hamarosan a sötétség

Kovács Marcell

And Soon the Darkness – brit, 1970. Rendezte: Robert Fuest. Szereplők: Pamela Franklin, Michele Dotrice, Éles Sándor, John Nettleton. Forgalmazó: B-Roll. 95 perc.

 

Két csinos turistalány, egy titokzatos idegen, aki árnyékként követi őket, néhány barátságtalan helybeli és csupa kétkerekű jármű, bicikli meg motor. Robert Fuest minimalista thrillerében a verőfényes francia táj idilljét hitchcocki feszültség járja át, amint az egyik angol biciklistalánynak hirtelen nyoma vész a falu határában. Fuest, aki nem sokkal később a fertelmes Dr. Phibes romantikus rémtetteivel írta be magát a brit horrorfilm nagykönyvébe, már itt is ad a stílusra, de a Phibes-filmek harsány, képregényes túlzásaival szemben ezúttal kimondottan visszafogott hangnemben fogalmaz. Az elfojtott érzelmek, a rezdülésnyi gesztusok és a nyelvi elszigeteltség opálos homályba burkolja az eseményeket. Fullasztó fülledtség telepszik a tájra, mígnem a nyomasztó csendet motorzúgás hangja veri fel, a zene Bernard Herrmannt idéző, fenyegető húrtépésbe vált, és az addig lappangó feszültség kitör.

A film központi figuráját, a zord motorost Éles Sándor alakítja. Éles ötvenhatban emigrált a szigetországba, ahol leginkább tévésorozatok mellékszerepeiben vált ismertté. Két leghíresebb mozifilmjét a Hammer horrorműhelyében készítette. Nyílt tekintetű, pozitív figurája mindkét alkalommal a gonosz főhős árnyékába kényszerült, a The Evil of Frankensteinben Peter Cushing őrült tudósának asszisztált naiv lelkesedéssel, a Dracula grófnőben Ingrid Pitt kegyetlen szépasszonyának lett gyanútlan áldozata. Az És hamarosan a sötétség azonban Éles filmje, játékában a fiatal Belmondo sármja Anthony Perkins kiszámíthatatlanságával találkozik, sejtelmes figurája mindvégig uralja a vásznat, illetve most már a képernyőt.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/04 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9756