KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

   
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/augusztus
• Fekete Sándor: Krisztus nem állt meg Ebolinál Élménybeszámoló Francesco Rosi filmjéről
• Bikácsy Gergely: A bennszülöttek Két mondat a félmúltról (A téglafal mögött – Philemon és Baucis)
• Lukácsy Sándor: Ilyen van – ilyen nincs
• Göncz Árpád: Az erény védelmében Joseph Andrews
• Váncsa István: Az utolsó gyógypedagógus
• Takács Ferenc: Az amerikai álom nyomában Elia Kazan
• N. N.: Elia Kazan filmjei
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Egy filmfüzér illúziója, avagy az élmények egyensúlya Karlovy Vary
• Bikácsy Gergely: Megfáradt sárkányok Krakkó

• Bajor Nagy Ernő: Művészfilmhez nem kell rendőr Moziról a telepen
• Székely András: Díszletek és tervezők
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Szovjet filmek parádéja Pesaro
LÁTTUK MÉG
• Bende Monika: Walt Disney állatbirodalma
• Dávid Tibor: A katona és az elefánt
• Létay Vera: Szerelem szieszta idején
• Tótisz András: Éjszakai csendben
• Veress József: Mentolos ital
• Béresi Csilla: Egy furcsa asszony
• Gyárfás Péter: A biztosan ölő sárkánylady
• Koltai Ágnes: A kétdimenziós gyilkos
• Harmat György: Sabine
• Veress József: Szergij atya
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Köznapi drámák – és megint Stravinsky Prága
• Hegyi Gyula: Vissza a képernyőre Veszprém
• Berkes Erzsébet: Hová lettek a griffmadarak? Névnap
• Róbert László: Huszonnégy millió készülék Jegyzetek a japán tévé ürügyén
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Tévémozi
KÖNYV
• Veress József: Suksinról, múltidőben
LÁTTUK MÉG
• Ungvári Tamás: Szár egy megváltozott világban
POSTA
• Veress József: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Ábel Péter: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Korompai János: Stúdióértékelés avagy kritikusi önkritika? Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

És hamarosan a sötétség

Kovács Marcell

And Soon the Darkness – brit, 1970. Rendezte: Robert Fuest. Szereplők: Pamela Franklin, Michele Dotrice, Éles Sándor, John Nettleton. Forgalmazó: B-Roll. 95 perc.

 

Két csinos turistalány, egy titokzatos idegen, aki árnyékként követi őket, néhány barátságtalan helybeli és csupa kétkerekű jármű, bicikli meg motor. Robert Fuest minimalista thrillerében a verőfényes francia táj idilljét hitchcocki feszültség járja át, amint az egyik angol biciklistalánynak hirtelen nyoma vész a falu határában. Fuest, aki nem sokkal később a fertelmes Dr. Phibes romantikus rémtetteivel írta be magát a brit horrorfilm nagykönyvébe, már itt is ad a stílusra, de a Phibes-filmek harsány, képregényes túlzásaival szemben ezúttal kimondottan visszafogott hangnemben fogalmaz. Az elfojtott érzelmek, a rezdülésnyi gesztusok és a nyelvi elszigeteltség opálos homályba burkolja az eseményeket. Fullasztó fülledtség telepszik a tájra, mígnem a nyomasztó csendet motorzúgás hangja veri fel, a zene Bernard Herrmannt idéző, fenyegető húrtépésbe vált, és az addig lappangó feszültség kitör.

A film központi figuráját, a zord motorost Éles Sándor alakítja. Éles ötvenhatban emigrált a szigetországba, ahol leginkább tévésorozatok mellékszerepeiben vált ismertté. Két leghíresebb mozifilmjét a Hammer horrorműhelyében készítette. Nyílt tekintetű, pozitív figurája mindkét alkalommal a gonosz főhős árnyékába kényszerült, a The Evil of Frankensteinben Peter Cushing őrült tudósának asszisztált naiv lelkesedéssel, a Dracula grófnőben Ingrid Pitt kegyetlen szépasszonyának lett gyanútlan áldozata. Az És hamarosan a sötétség azonban Éles filmje, játékában a fiatal Belmondo sármja Anthony Perkins kiszámíthatatlanságával találkozik, sejtelmes figurája mindvégig uralja a vásznat, illetve most már a képernyőt.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/04 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9756