KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

    
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/augusztus
• Fekete Sándor: Krisztus nem állt meg Ebolinál Élménybeszámoló Francesco Rosi filmjéről
• Bikácsy Gergely: A bennszülöttek Két mondat a félmúltról (A téglafal mögött – Philemon és Baucis)
• Lukácsy Sándor: Ilyen van – ilyen nincs
• Göncz Árpád: Az erény védelmében Joseph Andrews
• Váncsa István: Az utolsó gyógypedagógus
• Takács Ferenc: Az amerikai álom nyomában Elia Kazan
• N. N.: Elia Kazan filmjei
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Egy filmfüzér illúziója, avagy az élmények egyensúlya Karlovy Vary
• Bikácsy Gergely: Megfáradt sárkányok Krakkó

• Bajor Nagy Ernő: Művészfilmhez nem kell rendőr Moziról a telepen
• Székely András: Díszletek és tervezők
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Szovjet filmek parádéja Pesaro
LÁTTUK MÉG
• Bende Monika: Walt Disney állatbirodalma
• Dávid Tibor: A katona és az elefánt
• Létay Vera: Szerelem szieszta idején
• Tótisz András: Éjszakai csendben
• Veress József: Mentolos ital
• Béresi Csilla: Egy furcsa asszony
• Gyárfás Péter: A biztosan ölő sárkánylady
• Koltai Ágnes: A kétdimenziós gyilkos
• Harmat György: Sabine
• Veress József: Szergij atya
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Köznapi drámák – és megint Stravinsky Prága
• Hegyi Gyula: Vissza a képernyőre Veszprém
• Berkes Erzsébet: Hová lettek a griffmadarak? Névnap
• Róbert László: Huszonnégy millió készülék Jegyzetek a japán tévé ürügyén
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Tévémozi
KÖNYV
• Veress József: Suksinról, múltidőben
LÁTTUK MÉG
• Ungvári Tamás: Szár egy megváltozott világban
POSTA
• Veress József: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Ábel Péter: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Korompai János: Stúdióértékelés avagy kritikusi önkritika? Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Bőrpofa

Kovács Marcell

Leatherface – amerikai, 2017. Rendezte: Alexandre Bustillo és Julien Maury. Írta: Tobe Hooper és Kim Henkel karakterei alapján Seth M. Sherwood. Kép: Antoine Sanier. Zene: John Frizzell. Szereplők: Stephen Dorff (Hal), Lili Taylor (Verna), Sam Strike (Jackson), Vanessa Grasse (Lizzy), Finn Jones (Sorrel). Gyártó: Campbell Grobman Films / Mainline Pictures / Millenium /Lionsgate. Forgalmazó: Freeman Film. Szinkronizált. 90 perc.

 

Láncfűrésszel kaszabolja le védtelen áldozatait és a lenyúzott arcbőrükből szabott förtelmes maszkban parádézik – mi mégis kedveljük őt. Több ez a szörnyek iránt érzett perverz vonzódásnál, Bőrpofával együtt érzünk. Látjuk benne a szellemi sérült, beszédfogyatékos óriáscsecsemőt, aki a világ rémségei elől a családja körében keres oltalmat, hogy feltétel nélküli ragaszkodását kihasználva épp szerettei tegyék brutális gyilkológéppé. A Texasi láncfűrészes mészárlás és a sikere nyomán készült folytatások nem magyarázták túl a karaktert, de a közönség kedvenceként Bőrpofa nem kerülhette el, hogy egy kifejezetten róla szóló film részletesen elmesélje az élettörténetét. Nem is ez az első alkalom, a jó tíz éve Michael Bay produceri felügyeletével készült A kezdet is erről szólt. A mostani változat felülírja az ott megismert sztorit, de abban mindkettő egyezik, hogy a kegyetlen mészárossá lett Bőrpofa a körülmények áldozata.

Az új film Bustillo és Maury, A betolakodóval elhíresült francia rendezőpáros munkája. Mellette szól, hogy igyekszik szakítani az immár nyolc filmet számláló széria unalmas kellékeivel, és az őrült szerelmesek ámokfutása típusú filmek road movie-s cselekményét ötvözi a tanyasi kannibál hagyománnyal. Egy ilyen vállalkozás sikere a régi és az új kényes egyensúlyán múlik. Az alkotókat most érezhetően jobban érdekelte az újítás igénye, mint a nemes Tobe Hooper-i tradíció, az elmegyógyintézetből megszökött fiatalok közül a szerelmes pár játssza náluk a főszerepet, Bőrpofa és a Sawyer-família sztorija inkább csak háttérként szolgál. Bustillo és Maury a sokkoló erőszak mesterei, akik a hangsúlyokat a kiontott vér mennyiségével mérik. A szerelmesek X-kategóriás korhatár-besorolást kiérdemlő, nekrofíliával kacérkodó ágyjelenetet kapnak tőlük, Bőrpofa viszont csak a szokásos fűrészelést. Annyi baj legyen, a közönség elesettekért dobogó szíve továbbra is az övé.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/01 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13523