KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

   
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/június
• Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
• Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
• Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
• Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
• Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
• Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...

• Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
• Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
• Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
• Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille

• Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
• N. N.: Woody Allen filmjei
• Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
• Robinson David: Mozi-isten Indiában
• Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Ászja
• Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
• Nagy András: Hajadon feleség
• Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
• Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
• Hegedűs Tibor: A csendestárs
• Schéry András: Világvége közös ágyunkban
• Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
• Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
• Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
• Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
• Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
• Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
• Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
• Molnár Gál Péter: Szakadék
• Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
• Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
• Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
• Máriássy Judit: Filmszínészek?
• Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Bőrpofa

Kovács Marcell

Leatherface – amerikai, 2017. Rendezte: Alexandre Bustillo és Julien Maury. Írta: Tobe Hooper és Kim Henkel karakterei alapján Seth M. Sherwood. Kép: Antoine Sanier. Zene: John Frizzell. Szereplők: Stephen Dorff (Hal), Lili Taylor (Verna), Sam Strike (Jackson), Vanessa Grasse (Lizzy), Finn Jones (Sorrel). Gyártó: Campbell Grobman Films / Mainline Pictures / Millenium /Lionsgate. Forgalmazó: Freeman Film. Szinkronizált. 90 perc.

 

Láncfűrésszel kaszabolja le védtelen áldozatait és a lenyúzott arcbőrükből szabott förtelmes maszkban parádézik – mi mégis kedveljük őt. Több ez a szörnyek iránt érzett perverz vonzódásnál, Bőrpofával együtt érzünk. Látjuk benne a szellemi sérült, beszédfogyatékos óriáscsecsemőt, aki a világ rémségei elől a családja körében keres oltalmat, hogy feltétel nélküli ragaszkodását kihasználva épp szerettei tegyék brutális gyilkológéppé. A Texasi láncfűrészes mészárlás és a sikere nyomán készült folytatások nem magyarázták túl a karaktert, de a közönség kedvenceként Bőrpofa nem kerülhette el, hogy egy kifejezetten róla szóló film részletesen elmesélje az élettörténetét. Nem is ez az első alkalom, a jó tíz éve Michael Bay produceri felügyeletével készült A kezdet is erről szólt. A mostani változat felülírja az ott megismert sztorit, de abban mindkettő egyezik, hogy a kegyetlen mészárossá lett Bőrpofa a körülmények áldozata.

Az új film Bustillo és Maury, A betolakodóval elhíresült francia rendezőpáros munkája. Mellette szól, hogy igyekszik szakítani az immár nyolc filmet számláló széria unalmas kellékeivel, és az őrült szerelmesek ámokfutása típusú filmek road movie-s cselekményét ötvözi a tanyasi kannibál hagyománnyal. Egy ilyen vállalkozás sikere a régi és az új kényes egyensúlyán múlik. Az alkotókat most érezhetően jobban érdekelte az újítás igénye, mint a nemes Tobe Hooper-i tradíció, az elmegyógyintézetből megszökött fiatalok közül a szerelmes pár játssza náluk a főszerepet, Bőrpofa és a Sawyer-família sztorija inkább csak háttérként szolgál. Bustillo és Maury a sokkoló erőszak mesterei, akik a hangsúlyokat a kiontott vér mennyiségével mérik. A szerelmesek X-kategóriás korhatár-besorolást kiérdemlő, nekrofíliával kacérkodó ágyjelenetet kapnak tőlük, Bőrpofa viszont csak a szokásos fűrészelést. Annyi baj legyen, a közönség elesettekért dobogó szíve továbbra is az övé.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/01 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13523