KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/november
KRÓNIKA
• Létay Vera: Zsugán István
MULTIMÉDIA
• Hirsch Tibor: Randevú a kompjuterrel Az interaktív játék
• Kömlődi Ferenc: A káoszlakó Techno, trance, ambient…
• Almási Miklós: Stúdiót veszek
MAGYAR MŰHELY
• Simó György: Közönségfilm, az új avantgárd Beszélgetés Kern Andrással és Koltai Róberttel

• Nánay Bence: Apró gesztusok mozija Derek Jarman másik arca
1895–1995
• Antal István: Száz év alternatív Oberhausen
• Bori Erzsébet: Egy évszázad egy évben
KÖNYV
• Kőniger Miklós: Csillaghullás Lexikonok a jubileumra
• Györffy Miklós: Mi (volt) a film? André Bazin tanulmánykötetéről

• Bakács Tibor Settenkedő: Ecce Homo Jaroslav Papoušek
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Képtelenség Égi manna
KRITIKA
• Lukácsy Sándor: Magyar mumpsz A brooklyni testvér
• Déri Zsolt: Lélekmentő perverziók Keserű méz
• Csejdy András: A tukmák Shop-Stop
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Apám életére
• Takács Ferenc: Apollo 13
• Turcsányi Sándor: Nell, a remetelány
• Takács Ferenc: Neruda postása
• Barna György: Játssz a túlélésért
• Tamás Amaryllis: Zero Patience
• Schubert Gusztáv: A hálózat csapdájában
• Harmat György: Dolores Claiborne

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

1895–1995

Egy évszázad egy évben

Bori Erzsébet

A televízió vetítéssorozattal idézi a mozi történetét, aki győzi videokazettával, jó kis házi filmtár tulajdonosa lehet.

Ilyen még nem volt a magyar televízióban. A filmszerkesztőség példátlan méretű és ambíciójú vállalkozással járul hozzá a százéves mozi ünnepéhez. Egy éven keresztül többféle játék- és dokumentumfilm-sorozat pásztázza végig az egyetemes és a magyar mozgókép történetét a kezdetektől máig. A legbővebb, mintegy száz darabból álló összeállítás, a Válogatás a filmtörténet leghíresebb műveiből, mellette a Száz év filmsikerei (amelyben a legesleghíresebb, és a szent szombat esti főműsoridőben is vetíthető mozikat gyűjtötték össze) és a Válogatás a magyar film történetéből olyan filmes alapműveltséget ad egy országnyi közönségnek, melyhez mostanság csak budapesti lakos, az Örökmozgó törzsnézője juthatott hozzá. Aki győzi videokazettával, most egy jó kis házi filmtár tulajdonosa lehet, amelyben a néma nagyoktól (Lang, Murnau, Eizenstein, Vigo) a háború előtti hangosfilm-remekeken át (Carné, Hitchcock, Welles, Ford) a hatvanas évek összes újhullámjáig (franciák, csehek, lengyelek, németek) és a legújabbkori kultuszfilmekig (Spielberg, Altman, Kubrick) szinte minden megvan. A magyar filmtörténet a Hyppolit, a lakájjal a háború előtti honi gyártás talán legnagyobb, máig elnyűhetetlen sikerével kezdődik, és Az én XX. századommal ér véget, benne Makk Károly, Jancsó Miklós, Huszárik Zoltán, Bódy Gábor, Jeles András egy-egy, ma már klasszikusnak mondható remeke. És Szabó István legszebb filmje, az Apa. A sorozatokba persze nem fért bele minden, de ami ott van, az csupa vitathatatlan érték: ez a válogatás nem volt tekintettel arra, hogy mi van meg a televízióban, vagy mi az, amit könnyen meg lehet szerezni. Hiszen a legalkalmasabb személyt, abszolút hozzáértőt kértek fel a válogatásra: Szabó István Oscar-díjas filmrendezőt, akit ismer és szeret a közönség, hivatal nélkül nagy tekintélye van a szakmában, ráadásul kiváló pedagógus. Az egy évig tartó program során kéthetenként személyesen is megjelenik a képernyőn, hogy bevezetőt mondjon a válogatáshoz.

A játékfilmeket olyan szatellitprogramok kísérik, mint a Film és… gyűjtőcímű sorozat, amely 14 nagyobb témában foglalkozik a mozival; több ismeretterjesztő sorozat indul az egyetemes filmtörténetről, a képrögzítés fejlődéséről; lesznek portrék és dokumentumösszeállítások a filmművészet nagyjairól, alkotói életmű-sorozatok (François Truffaut, Törőcsik Mari, Kállai Ferenc), régi magyar filmek próbafelvételei, werkfilmek és egy összeállítás a nemzetközi fesztiválokon díjazott legjobb magyar animációs darabokból. Különleges programként pedig decembertől nyolc alkalommal láthatjuk majd Szirtes András hommage-át, személyes tisztelgő gesztusát a hőskori mozgókép és alkotói előtt: a Lumière-tekercseket.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/11 44. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=990