KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
   2009/február
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Takács Ferenc: Harold Pinter (1930-2008)
MAGYAR MŰHELY
• Kovács András Bálint: A negyedik dimenzió A Sátántangó tizenöt éve
• Mátyás Péter: A kamaszkor útvesztői Beszélgetés Sopsits Árpáddal
• Kolozsi László: Mindenki a magáét
CRICHTON
• Beregi Tamás: Crichton-próféciák Michael Crichton
AUSZTRÁLIA
• Varró Attila: A szivárványon túl Ausztrál vadnyugat
BLAXPLOITATION
• Vágvölgyi B. András: Büszkék és feketék Blaxploitation – Sweet Sweetback…
• Teszár Dávid: Egy elfeledett szuperhős Jim Kelly
FESZTIVÁL
• Klág Dávid: Re-animátor Anilogue
• Báron György: Vissza Afrikába Karthágó
KRITIKA
• Schubert Gusztáv: Magnum nélkül Elcserélt életek; Gran Torino
• Mátyás Győző: Az idő fonákja Benjamin Button különös élete
MOZI
• Schreiber András: Milk
• Vajda Judit: A kuszkusz titka
• Nevelős Zoltán: A szabadság útjai
• Alföldi Nóra: Melegkonyha
• Pápai Zsolt: A látogató
• Tüske Zsuzsanna: Vérvonal
• Forgács Nóra Kinga: Profi bérgyilkost keresünk
• Varró Attila: Az igenember
• Baski Sándor: Valkűr
• Parádi Orsolya: Volt
• Sepsi László: Spirit – A sikító város
• Teszár Dávid: Wonderful Days
• Vincze Teréz: Te, aki élsz
DVD
• Géczi Zoltán: A bosszú
• Tosoki Gyula: Az örökös
• Varga Zoltán: Trapéz
• Pápai Zsolt: És Isten megteremté a nőt
• Horeczky Krisztina: Halálos glamúr Csillogás
FESZTIVÁL
• Hámori György: Papírvilág, gyurmaemberek Anilogue-interjúk

             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

És Isten megteremté a nőt

Pápai Zsolt

Et Dieu… créa la femme – francia, 1956. Rendezte: Roger Vadim. Szereplők: Brigitte Bardot, Curd Jürgens, Jean-Louis Trintignant. Forgalmazó: Caesar Film International. 95 perc.

 

Ritkán válik el annyira élesen egymástól önérték és hatásérték egy filmnél, mint Vadim debütáló munkája esetében. Az És Isten megteremté a nőt könnyed szalonmozi, amely ugyanakkor kataklizmaszerű filmtörténeti mozgásokat indított el.

A vampfilm és a családi melodráma határzonájába helyezhető közepes-közhelyes darab kivált az imágóját itt megalapozó Bardot miatt lehet érdekes a mai néző számára: a huszonkét évesen az örökkévalóságba beszáguldó színésznő fél évszázad távlatából is meggyőzőnek tűnik a szabadság iránti heves vágytól fűtött fiatal lány szerepében, akinek zsigeri érzelmeit környezete vagy kihasználja, vagy értetlenül szemléli. Vadim abszolút konvencionális filmnyelvi eszközökkel, furcsa módon jórészt totálokban fogalmazva dolgozza fel az abszolút konvencionális történetet, mégis van valami, amiben a film megelőzte a korát. Az elemi erejű szenvedélyességtől hajtott, és a szabadságot – akár öntudatlanul – mindenekfeletti értéknek tekintő központi karakter a francia újhullámos hősök elődje lett.

Emellett a film hatásértékét növeli egy másik körülmény. Vadim műve 1957-’58-ban európai film esetében korábban elképzelhetetlen bevételt, négymillió dollárt termelt az Egyesült Államokban, és így sikeresebb lett, mint Európában. Az amerikai nézőket tudvalevőleg nem a film művészi értékei vonzották, hanem a szexualitás szabadabb ábrázolása, olyan képeket is láthattak ugyanis, amilyeneket hollywoodi produkciókban – ekkor még – nem. Az És Isten megteremté a nőt – nyugodtan kijelenthetjük – missziót teljesített, ugyanis jó reklámot biztosított az európai filmeknek, köztük nemcsak a közönség-, hanem a művészfilmeknek is. Vadim nyomában Resnais, Godard, Truffaut, Fellini, Antonioni munkái is kapósak lettek a hatvanas évek elejére már gombamód elszaporodó amerikai művészmozikban. A későbbiekben rendkívüli – a teljes amerikai filmtörténetre kiható – következményekkel járt, hogy az európai modernisták egyre szélesebb körben lettek ismertek a helyi nézők és filmkészítők előtt.

Extrák: Előzetesek.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/02 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9675