KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
   2008/március
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
NEOWESTERN
• Greff András: Új s új lovasok Western a XXI. században
• Klág Dávid: Fals bálványok Jesse James-filmek
• Varró Attila: Fakó horizont Elmore Leonard westernjei
• Nevelős Zoltán: Nyugaton a helyzet Ethan Coen–Joel Coen: Nem vénnek való vidék
OZU
• Karátson Gábor: A tengeri angolna íze Ozu esküvői
MAGYAR KRIMI
• Orosdy Dániel: Angyalföldről szeretettel Tűzvonalban
• Hungler Tímea: Krimiben tudós Beszélgetés Gigor Attilával
• Horváth Antal Balázs: A gravitáció ellenében Beszélgetés a Paráról
• Kolozsi László: A betyár és a becsület Beszélgetés Dobray Györggyel
TELEVÍZÓ
• Deák Dániel: Valóságblöff Pókerarc
FESZTIVÁL
• Báron György: Filmek a Selyemúton Bursa
• Szíjártó Imre: Így jönnek Elsőfilmesek Kelet-Közép-Európában 2.
KRITIKA
• Kovács Marcell: Azonosítás Gyilkos ígéretek – Eastern Promises
• Kovács Marcell: A primadonna és a kisded Nyugalom
• Báron György: Cabiria nappalai Majdnem szűz
• Barotányi Zoltán: A rémség és a szörnyeteg Ellenségem ellensége; A terror ügyvédje
• Győrffy Iván: A világbank elektromos szíve A nagy kiárusítás
MOZI
• Schreiber András: Vérző olaj
• Vajda Judit: Hallam Foe
• Győrffy Iván: Az utolsó óra
• Tüske Zsuzsanna: Juno
• Klág Dávid: Cloverfield
• Parádi Orsolya: Egy bébiszitter naplója
• Alföldi Nóra: A napkirálynő
• Kovács Gellért: A Spiderwick krónikák
• Forgács Nóra Kinga: Mindenképpen talán
• Varró Attila: Rambo 4.
DVD
• Csillag Márton: Balaton retró
• Klág Dávid: Hatalmas szív
• Szalóky Bálint: Nappali őrség
• Pápai Zsolt: Az alvilág királya

             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A napkirálynő

Alföldi Nóra

La Reine Soleilmagyar–francia–belga, 2007. Rendezte: Philippe Leclerc. Írta: Christian Jacq, Nathalie Suhard, Gilles Adrien, Laurent Burtin és Hadrien Soulez Lariviere. Kép: Lenhardt László és Major Péter. Zene: Didier Lockwood. Gyártó: Belokan Productions / Rézo Productions / Cinemon Kft. / YC Alligator. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 85 perc.

 

Miután a Disney – az általa bekebelezett Pixar 3D-s, posztmodern meséinek sikerein felbuzdulva – a 2004-es Legelő hősei óta egy időre felhagyott a hagyományos animációs filmek gyártásával, a tökéletes kontúrokkal meghúzott, igéző tekintetű figurákra éhező publikum elsősorban az álomgyáron kívülről várja a mannát. A napkirálynő című belga–francia–magyar koprodukcióban készült film a 90-es évek klasszikus Disney-trendjét folytatja, egyenes ági leszármazottja Aladdinnak, Pocahontasnak és természetesen minden huszonéves srác animált szexidoljának, a Kis Hableánynak. Így a mű nem csak a kiskorúakat veszi célba, hanem nosztalgikus pillanatokat okoz azoknak is, kik gyerekként még ártatlanul selypítve követelték szegényes, gyorséttermi menüjüket a hozzácsapott gumi-Szimbák begyűjtése végett.

A napkirálynő a híres egyiptológus, Christian Jacq azonos című bestselleréből készült, mely zanzásított történelemszemlélete révén kiváló alapanyagnak bizonyult Philippe Leclerc filmjéhez. Az alapvetően 2D-s animációval készült képeken a Kr. e. 14. századi Egyiptom elevenedik meg, az ifjú és zabolátlan Akesha hercegnő kalandjaival, valamint a közte és jövendőbelije – földi maradványai miatt manapság is igen népszerű –, a későbbi fáraó, Tutanhamon közt kibontakozó szerelmével. A pimaszul fiatal hercegkisasszony vagány proto-feministaként megformált karaktere bizonyítja a híres – ám semmiképpen sem ókori – tételt, mi szerint minden sikeres férfi mögött egy nő áll. Az alkotók ügyesen használják ki meg az immáron száz éve dívó Egyiptom-mániát – mely mára a kölyköknek az egzotikus kalandot, felnőtteknek a tudományosság mögött megbúvó romantikus-misztikus ábrándokat jelenti. A figurák – a ma is tökéletes szépségideálnak tekintett – szoborleletek mozgó lenyomatai, a bájosan sablonos történetet a kissé puritán, ám szemet-gyönyörködtetően megalomán képi világ teszi naivan emelkedetté.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/03 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9362