KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

   
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
   2007/január
KRÓNIKA
• (X) : Hartley-Merrill Nemzetközi Forgatókönyv-író Pályázat
• Bikácsy Gergely: Philippe Noiret (1931–2006)
• (X) : A Scolar Kiadó filmkönyvei
MAGYAR MŰHELY
• Schubert Gusztáv: Képtelen ország Média-csőd
• Muhi Klára: Egy „nehéz életű” filmrendező történetei Beszélgetés Elek Judittal
• Stőhr Lóránt: Csapatfotó Fiatal filmesek

• Vereb-Dér Botond: A hidegháború mesehőse James Bond
• Varró Attila: A hármas ügynök Casino Royale
• Géczi Zoltán: Bond Noir Casino Royale
• Kovács Marcell: Cowboy az idegenek között Don Siegel
• Ádám Péter: Felvevőgéppel a nyúlüreg előtt A fiatal Renoir
• Kelecsényi László: Barátságos beszélgetések Jean Renoir
• Bori Erzsébet: A glamúron túl Verzió
• Kolozsi László: A reppelő gúnár Határátlépés – fesztivál
• Barotányi Zoltán: Mások bőrében Kultúrsokk
VÁROSVÍZIÓK
• Dániel Ferenc: Időnyomok Fővárosi metszet
• Schreiber András: Jövő, múlt időben Budapest fantáziaképei
FESZTIVÁL
• Szíjártó Imre: A megváltás nehézségei Gdynia
KRITIKA
• Vajda Judit: Légszomj Friss levegő
• Hungler Tímea: Gáz: van Idegölő
• Reményi József Tamás: Szerepcserék Régimódi történet
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Jindabyne
• Pápai Zsolt: A tökéletes trükk
• Vízer Balázs: Shop Stop 2.
• Barkóczi Janka: Szent szív
• Tosoki Gyula: Yamato – Öngyilkos küldetés
• Vízer Balázs: The Lost City
• Kostyál Andrea: Barátnők
DVD
• Varró Attila: A sógun orgyilkosa
• Pápai Zsolt: Kormányzóválasztás
• Kovács Marcell: Cyborg – A robotnő
• Tosoki Gyula: Agitátorok

             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

The Lost City

Vízer Balázs

The Lost CityEl Tropico, 2006, amerikai. Rendezte: Andy Garcia. Írta: G. Cabrera Infante. Kép: Emmanuel Kadosh. Zene: Andy Garcia. Szereplők: Andy Garcia (Fico Fellove), Inés Sastre (Aurora Fellove), Nestor Carbonell (Luis Fellove), Dustin Hoffman (Meyer Lansky), Bill Murray (az Író). Gyártó: Lions Gate Films. Forgalmazó: Paradigma Film. Feliratos. 143 perc.

 

Még a Világifjúsági Találkozókhoz, maratoni Castro-beszédekhez és az olcsó rumhoz szokott magyar ember szemében is furcsa romantika lengi körül Havannát, hát még a kubai emigránsok számára!

Andes „Andy” Garcia gyerekfővel érkezett Kubából az Egyesült Államokba, és nyilván azóta is hazavágyik, persze egy Castro-mentes demokratikus Kubába. Ezt a túlidealizált Kubát vetíti vissza Garcia élete első rendezésében az ötvenes évek végére, a Batista-rezsim végnapjaira. Itt mindenki boldog, élvezi a napfényt és az El Tropico bár remek zenés műsorait – ennek a vendéglátóegységnek tulajdonosa a Garcia által játszott Fico Fellove –, kivéve néhány forrófejű forradalmárt, akik nem szeretik a korrupt és mellesleg véreskezű Batista diktátort. Csakhogy a forrófejűek furcsa módon győznek, és beindul az államosítás, melynek az El Tropico is áldozatul esik, sőt, Fico szerelmét, öccse özvegyét is elcsábítja a forradalom! Mindezt a könnyesebb latin-amerikai szapanoperákra emlékeztető történetmesélés tárja elénk, és biztos, ami biztos, kapunk pár nagy nevet is – megjelenik Dustin Hoffman mint amerikai gengszter, és láthatjuk Bill Murray-t mint Fico bölcs „udvari bolondját” – csakhogy ők aztán végképp kilógnak a filmből. Ami ennél is zavaróbb, a rendező öntudatlan önajnározása, egy becsületes, férfias, végsőkig lojális és végtelenül őszinte ember portréjának megrajzolása – önmagáról. De Garciának van stílusérzéke – a film zenéjének nagyrészét is ő szerezte – így a Lost City-t legalább nézni és hallgatni jó. A karibi hangulat átjön a monokróm színekben felvett képeken, a revüszámok jól sikerültek, a Malencon felcsapódó hullámai impozánsak, az ember pedig folyton azt várja, hogy mikor bukkannak fel a Buena Vista Social Club zenészei – csak fiatalon.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/01 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8864