KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
   2006/szeptember
KRÓNIKA
• (X) : Katapult Szinopszis Pályázat
• Kelecsényi László: Zenthe Ferenc (1920–2006)
MAGYAR MŰHELY
• Schubert Gusztáv: Bohémvéres történelem Portré Makk Károlyról
• Kovács András Bálint: Szép halak Beszélgetés Makk Károllyal

• Hirsch Tibor: Filmek a fekete dobozból A United 93-as
• Varró Attila: Hérosz a gépezetben Szuperhősök alkonya
• Jankovics Márton: Jófiúk szürkében Terrormozi 911 után
• Takács Ferenc: Vágyak, temetők Tennessee Williams
TELEVÍZÓ
• Schreiber András: Félistenek, szikével Kórház-sorozatok
• Jókúti András: Szellemkórház Lars von Trier: A Birodalom
• Nékám Petra: Szellemkórház Lars von Trier: A Birodalom
• Simonyi Balázs: Szellemkórház Lars von Trier: A Birodalom
• Reményi József Tamás: Katatónia Magyar plazma
KÖNYV
• Báron György: Párbeszéd Muhi Klára: Herskó
FESZTIVÁL
• Báron György: A vulkán alatt Taormina
KRITIKA
• Ardai Zoltán: Raimunda dala Volver
• Muhi Klára: A székelyföldi Faust Az élet vendége – Csoma-legendárium
• Csillag Márton: Szerelmes nihilisták Egyetleneim
• Bori Erzsébet: Városi legenda Incze Ágnes: Randevú
LÁTTUK MÉG
• Kolozsi László: A tigris a hóban
• Beregi Tamás: Trisztán és Izolda
• Barotányi Zoltán: Hajrá Ecsebeszte!
• Hungler Tímea: A testőr
• Wostry Ferenc: Rém rom
• Schreiber András: Köszönjük, hogy dohányzott!
• Hungler Tímea: Távkapcs
• Vajda Judit: A banditanők
DVD
• Kovács Marcell: George A. Romero zombi-tetralógiája
• Pápai Zsolt: Már nem lakunk itt
• Varró Attila: Búcsúlevél

             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Búcsúlevél

Varró Attila

The Big Heat – amerikai, 1953. Rendezte: Fritz Lang. Szereplők: Glenn Ford, Gloria Grahame, Lee Marvin. Forgalmazó: Warner Home Video. 87 perc.

 

Fritz Lang két évtizedes hollywoodi pályaszakaszában szinte kizárólag film noirokat készített, legyen szó a műfaj születését évekkel megelőző filmdrámákról (Téboly), technicolor westernekről (Rancho Notorious) vagy világháborús thrillerekről (Embervadászat): amerikai művei a legszebb példák arra, hogy a noir nem csupán tematikai és/vagy stiláris jegyekkel definiálható, de egyfajta szemléletmód, attitűd is a világ dolgai felé, bújtassuk azokat bármilyen zsánerköntösbe. Épp ezért az sem véletlen, hogy legjelentősebb klasszikus noir-filmje, az 1953-as Búcsúlevél nem jeleskedik a hagyományos zsánerjegyek felmutatásában: az akár ikerfilmjének is tekinthető Kiss Me Deadlyhez hasonlóan úgy illeszkedik a kánonba, hogy közben látványosan felülírja a csupán középszerű alkotók kötelező szabályait.

Az elsőgenerációs hard-boiled írónemzedék két nehézsúlyú fenegyerekének együttműködéséből született sztori (William P. McGivern sorozatregényéből a legendás bűnügyi riporter, Sidney Boehm írt forgatókönyvet) egy állhatatos rendőrnyomozó könyörtelen bosszúhadjáratát meséli el a nejét meggyilkoló bűnszervezet ellen – méghozzá hőséhez illő célirányos hatékonysággal, az elődök kedvelt narratív truvájaira (időbontás, intenzív szubjektivitás) ügyet sem vetve, mára példátlanná vált szikársággal és oly gazdaságosan, ahogy hajdanán is csak a vérbeli B-filmesek tudták Ullmertől Fullerig. Lang sötéten beszél, de világosan fogalmaz: felvevőgépe nem keres rendre szokatlan szögeket, árnyékos zugokat – hosszan kitartott, keresetlen kameramozgásokkal járja be a kertvárosi házak és modern luxuslakások belsejét, amelyek lakói épp olyan egyszínű papírmasékból készültek, mint élettereik. A Búcsúlevél legizgalmasabb szabálytörése mégsem stiláris: a testi/lelki fogyatékosságok tárházát felvonultató nőalakokban, akiknek hátán a főhős fellépked a keserű győzelemig (miközben egyetlen gonosztevővel sem végez saját kezűleg, miként majd Lee Marvin a Point Blankben), Lang a noir imádott femme fatale-figuráját tépi cafatokra és perzseli szét: bár többbnyire képen kívül, de tűzforró indulattal – lásd a film eredeti címét.

Extrák: nincsenek, de ez itt így is van rendjén.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/09 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8740