KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
   1979/szeptember
• Létay Vera: Huszonkét év után...
• N. N.: Ön hogyan szerkesztené az új Filmvilágot?
• Zsugán István: A Nagy Motívum igézetében Beszélgetés Huszárik Zoltánnal a készülő Csontváry-filmről
• Fekete Sándor: Egy hajdani filmkritikus jegyzeteiből
• Szentmihályi Szabó Péter: Bérházi cirkusz A kedves szomszéd
• Faragó Vilmos: Hab habbal Mese habbal
• Matos Lajos: (Film)csillagok háborúja Csillagok háborúja
• Szász Imre: Buffalo Bill Buffalo Bill és az indiánok
• Presser Gábor: Amerikai meghatódás Az utolsó valcer
• Lisztov Viktor: Történelem a kamerák előtt 60 éves az államosított szovjet filmgyártás
• Lenin Vlagyimir Iljics: Rendelet... 60 éves az államosított szovjet filmgyártás
• Lunacsarszkij A. V.: Az állami filmgyártás feladatai Szovjet-Oroszországban 60 éves az államosított szovjet filmgyártás
• András László: „A nagy bolond” Luis Buñuelről
• Bikácsy Gergely: Az álmok büntető-expedíciója Beszélgetés Weöres Sándorral és Károlyi Amyval Buñuelről
• N. N.: Luis Buñuel filmográfiája
• Sándor Pál: Akik a bőrüket viszik a vászonra Részletek egy soha le nem készülő színész-tanulmányból
• Bajor Nagy Ernő: Mozinézőben Budapest peremén
FESZTIVÁL
• Osztovics Ágnes: Moszkva, 1979
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A leprás nő
• Bende Monika: Dráma a tengerparton
• Csala Károly: Két anya
• Csala Károly: Pirkadat
• Kulcsár Mária: Iskolai valcer
• Saár Krisztina: Won-Ton-Ton, Hollywood megmentője
• Iván Gábor: Júlia
• Loránd Gábor: ... és újra szerelem
• Bársony Éva: Alkalom szüli a tolvajt
• Székely Gabriella: A kívánság fája
TELEVÍZÓ
• Nemes Nagy Ágnes: Jókai Móric bánata
• Csala Károly: „Mindegy, ki fog lőni a trónörökösre” Suksin-évforduló
• Ancsel Éva: Kishitűség és nagyhitűség
• N. N.: Mutatóujj
• Ungvári Tamás: Kojak, Columbo és társai
KÖNYV
• Nemeskürty István: A magyar film egy kanadai szemével
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A kívánság fája

Székely Gabriella

 

Grúzia mesés. A valóságban és filmjeiben is. A grúzok megélik és megrendezik meséjüket. Furfangosabb Erősjánost aligha láttam még, mint magát a világhírű filmrendezőt, aki levágja az útját álló sárkány összes fejét, mert szeretné megvendégelni külföldi barátait szabad tűzön főtt birkalevessel, ám fiatal bárányhúst nem talál a piacon, tehát fogja magát, felkutatja a városszéli zugjuhászt, betereli a bégető kisbárányt a kocsijába, a zugmészárosnál levágatja, megnyúzatja, feltrancsíroztatja, s délután már kanalazhatjuk a különleges fűszerekkel ízesített ételt. Mert mit tegyen a szegény grúz, ha nem szereti a rágós öreg birkát, és bárányhúst akar enni?!

Mesésebb díszletet nem tervezek még az évszázados Tbiliszi belvárosánál: zegzugos utcácskák, elvarázsolt fa-tornácos kunyhók, fekete kendős nénikék, akiket, ha szerencséje van az embernek, öreganyámnak szólít. A kívánság fái zöldellnek a kertekben, csodatevő kövek porosodnak az út szélén, Piroszmani csodabogarai koptatják.

A mese azonban fellázad, ha rosszul mesélik el. Elnémul, megmerevedik, begubódzik a jelmezekbe, a különös arcokba, az egzotikus környezetbe. Grigorij Sengelaja Piroszmanijában, Eldar Sengelaja Különös kiállításában, vagy Csodabogarakiában, persze, elárulja titkait, életre kel. Otar Joszeliani modern történeteiben, a Lombhullásban, az Élt egyszer egy énekes feketerigóban, a Pásztoraiban új ruhát ölt, és csúfondáros szeretettel beszél a mai grúzokról.

Ám Tengiz Abuladze A kívánság fájában nem tudta megszólaltatni a mesét. Hiába suhogtatja rendezői varázspálcáját, mesefigurái nem engedelmeskednék. Némák és mozdulatlanok. Belesimulnak egy század eleji színes képeskönyv lapjaiba, illusztrálják a boldogságkeresés példázatát. Egyikük azt a szerepet kapta, hogy lobogó türelmetlenséggel, fülét a földre tapasztva, várja a közelgő forradalom dübörgését. A másiknak a kívánság fáján kell csücsülnie, onnan lesi szerencsecsillagának feljöttét. A harmadiknak, negyediknek a csodakövet kell megtalálnia. Az ötödik a szerelemben keresi a boldogságot, de máshoz, a gazdag fiúhoz kényszerítik. A hatodik a dicső grúz legendákba kapaszkodva lebeg a föld felett. A hetedik negyvenéves mátkaságában a kitalált vőlegény szerelmén csüng. Mindnyájan vágyakoznak, keresik a boldogságot, csak éppen semmit sem tesznek érte, és belepusztulnak a reménykedésbe.

És közben a bohókás mesefigurák élettelenül, ügyes kezű rajzoló ceruzavonásaiba zárva várják, hogy levegőhöz jussanak, megmozgassák elgémberedett tagjaikat, és megelevenedjenek a filmvásznon.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1979/09 51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8161