KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

   
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/november
• Mikola Gyöngyi: Akik sosem győztek Fábri Zoltán
• Illés György: Vádló a védőről Fábri Zoltán
• Jancsó Miklós: A Rio de la Plata mentén Fábri Zoltán
MAGYAR FILM
• Kornis Mihály: Bűvös Enyedi Bűvös vadász
• Bakács Tibor Settenkedő: Szerelmes fejvadász Bűvös vadász
• Zsugán István: Mentőöv: a videó Beszélgetés Szomjas Györggyel
MÉDIA
• György Péter: Van Gogh, a segéderő Reklámvilág
• Kozma György: Túlfogyasztás Búcsú a reklámoktól
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Velencei biciklisták Jegyzetek az 51. Biennáléról
TELEVÍZÓ
• Almási Miklós: Ki emlékszik még a brillantinra? A TNT filmmúzeuma
KRITIKA
• Dániel Ferenc: A fej problémája Amatőr
• Ardai Zoltán: Ázó tájon Puszta formalitás
LÁTTUK MÉG
• Bíró Péter: Forrest Gump
• Nagy Gergely: A mi házunk
• Nánay Bence: Pancserock
• Takács Ferenc: Szabadesés
• Mockler János: Az arc nélküli ember
• Tamás Amaryllis: A Philadelphia-kísérlet folytatódik
• Hungler Tímea: Sorsjegyesek
• Sneé Péter: Jack, a villám
• Schubert Gusztáv: A pokol angyala

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Pancserock

Nánay Bence

A Pancserock a Music Television generációjának filmje. Már a stáblista profin megcsinált videoklipre emlékeztet, később az MTV NEWS egyik riportere is feltűnik, sőt, egyszer még Beavis és Butthead, a két parodisztikusan degenerált (M)TV-néző rajzfilmfigura hangját is halljuk – telefonon.

Mégsem az itt felsorolt – és még sorolható – utalások miatt tartozik a film a Music Television (szub)kultúrkörébe, hanem a szereplők gondolkodásmódja miatt, amelyet teljesen átformált az elektronikus médiának ez a szélsőséges, ezredvégi formája.

A Magányos Farkasok nevezetű, totálisan sikertelen rockegyüttes tagjai próbálják elérni, hogy daluk adásba kerüljön, ezért a valódihoz megtévesztésig hasonló vízipisztolyok segítségével behatolnak egy rádióállomásra. A történetnek sajátos színezetet ad, hogy a zenekar progresszívnek vallja magát, a rádióállomás neve pedig Lázadó Rádió, így sok közhelyes megállapításra nyílik alkalom arról, ki is az igazi lázadó. Bár a dalt nem sikerül leadni, az események élő adású közvetítésének és az időközben megérkezett rendőrségnek köszönhetően olyan hírhedt-népszerű lesz a banda, hogy egy lemezcég szerződést kínál nekik. Anélkül, hogy ismerné a zenéjüket: „így megy ez az üzlet világában”.

Nem teljesen hamis, ám meglehetősen felszínes bepillantást nyújt a show-business működésébe ez az átlagosnál valamivel szórakoztatóbb komédia.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1994/11 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=775