KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/március
KRÓNIKA
• A szerkesztőség : 25 éves a Filmtudományi Intézet
POSTA
• Kas Ilona: Hogy mi a televízió... Olvasói levél

• Kovács András Bálint: „Gyönyörű válság” A Társulás Stúdió előzményei és törekvései
• Bikácsy Gergely: Az alperesek Kabala
• Zsugán István: A gének dala Anna
• Zalán Vince: Se hús, se hal Rontás és reménység
• Bódy Gábor: Kreatív gondolkozó szerszám A „kísérleti film” Magyarországon
• András László: Egy gengszterfilm hátországa A Keresztapa
• Wisinger István: Hollywood Hollywood ellen Az amerikai filmgyártás útvesztői
• Zilahi Judit: Mire jön be a közönség? Washingtoni filmlevél az új évad kasszasikereiről
• Csala Károly: Egy szigetvilág fölfedezése (1.) Amerikai szociofilm, 1930–1945
• Szabó Júlia: Fény és mozgás Viking Eggeling és a magyar aktivizmus
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Szamurájok és banditák
• Kövesdi Rózsa: Mesél a bécsi erdő
• Koltai Ágnes: Ámokfutó
• Jakubovits Anna: Zorán, a zsoké fia
• Varga András: Víkendház nélkül nem élet az élet
• Gáti Péter: Menekülés haza
• Ardai Zoltán: Újra szól a hatlövetű
• Bikácsy Gergely: Egyszerű eset
• Lajta Gábor: Az összekötő jönni fog
• Schubert Gusztáv: A Hótündér
TELEVÍZÓ
• Horvát János: „Folyt. köv.” A tévésorozatokról
• Fehér Gyula: Műsor öt nyelven Az Újvidéki Televízióról
KÖNYV
• Báron György: A halandóság leltára

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Televízó

Az Újvidéki Televízióról

Műsor öt nyelven

Fehér Gyula

Jugoszláviában nyolc úgynevezett „anyaállomás” van a televízióban, minden köztársaságban és mindkét tartományban egy-egy. Ezek közül a legfiatalabb az újvidéki. A műsorsugárzást 1975. november 26-án kezdték meg. Természetesen először csak informatív adások készültek, a műfaji kiteljesedést csupán 1981-ben sikerült elérni, még mindig elég szerény keretek között.

A vajdasági televíziózás előtörténetéhez tartozik, hogy a Belgrádi Televízió megalakulása óta aránylag rendszeresen foglalkozott a vajdasági eseményekkel, s több mint tíz éve különtudósítót is tart Újvidéken. 1968. január elsejétől pedig egészen 1973. január elsejéig, amíg ezt a szerkesztőséget be nem olvasztották az Újvidéki Televízióba, külön magyar nyelvű szerkesztőség is működött Újvidéken, amely először heti egy, később már heti négy adással jelentkezett magyar nyelven. 1973-tól 1975-ig még a belgrádi csatornán közvetítették az Újvidéki Televízió magyar nyelvű adásait, majd a saját adóállomás adta lehetőségeket kihasználva a műsor többnyelvűvé vált, s azóta is állandóan fejlődik minden adásnyelven.

Jugoszláviában különben a nyolc anyaállomás mellett elég jó ütemben létesülnek regionális stúdiók is, így például a koperi olasz nyelven sugároz, az eszéki horvátszerb nyelven, és mellette hetente többször ad magyar nyelvű adást is. Belgrád bolgár nyelven is készít műsorokat, de jól felszerelt stúdiók vannak Splitben, Rijekán és Dubrovnikban is, amelyek a helyi igényeket elégítik ki, meg az anyaállomás számára készítenek riportokat, interjúkat.

Az Újvidéki Televízió munkatársai életkorát tekintve is egyik a legfiatalabbaknak, a jelenlegi átlagéletkor 28 év. A napi adásidő hét és fél, néha nyolc óra. Szombaton és vasárnap esetleg ennél is több. A műsor öt nyelven készül: szerbhorvát, magyar, szlovák, román és ruszin nyelven. A beszédműsorok mintegy 20 százaléka magyar nyelvű.

Az is jugoszláv sajátosság, ahogyan az egységes országos tévéhálózat dolgozik. Az Újvidéki Televízió, miként a többiek is, időnként bekapcsolódik az egységes hálózatba, és az egész ország számára sugároz műsort, időnként pedig vajdasági adóvá változik, míg a jugoszláv hálózatban más adó műsora látható. Minden tévéállomás a nézők számától függően készít adásokat az egységes országos hálózat számára, amelyet aztán az első vagy második csatorna vesz át. Emellett szerkeszt műsort nyelvi vagy regionális szempontok szerint is, amelyet csak saját adóján keresztül közvetít, így például Újvidékről évente hét eredeti tévéjátékot, négy show-műsort, tizenhárom népzenei, kilenc irodalmi műsort, tizenhárom vetélkedőt közvetít nemcsak az újvidéki adó, hanem a belgrádi, zágrábi, szarajevói és titográdi adó is. Az újvidéki televízió is sok jugoszláv adást sugároz az országos hálózattól eltérő időpontban valamelyik adásnyelvre feliratozva, ritkábban szinkronizálva. A sok adásnyelv miatt Jugoszláviában nem divat a szinkronizálás, főleg a gyermekek számára készülő meseműsorokat és a nagyrészt bemondói szövegeket tartalmazó dokumentumfilmeket szinkronizálják csupán, a többi műsort, beleértve a játékfilmeket, tévéjátékokat is, feliratozzák, mert ez az eljárás gyorsabb és olcsóbb, vagyis a gyakori szükséglet miatt sokkal egyszerűbb. Az egységes hálózat számára gyártott műsorok is megoszlanak nyelvi szempontból, de amennyiben nem szerbhorvát vagy horvátszerb nyelven készültek, akkor erre a nyelvre feliratozzák őket.

Az Újvidéki Televízió belső szervezetében csak az informatív-politikai műsorok szerkesztőségei oszlanak meg nyelvek szerint, ott van szerbhorvát, magyar, román, szlovák és ruszin nyelvű szerkesztőség, a művelődési és művészeti, valamint a dokumentumfilmek főosztálya egységes, és mind az öt adásnyelven készít műsorokat. Ami az informatív-politikai adásokat illeti, jelenleg mindennap négy híradó van. Kettő szerbhorvát, kettő pedig magyar nyelven. Mivel a műsoridő így engedi, a szlovák, román és ruszin műsorok heti magazin formájában készülnek. A magyar nyelvű híradók közül az első 15 perces, és délután 17 óra 10 perckor, a második 25 perces és 19 óra 30 perckor kerül adásba. Mellette az informatív-politikai osztály gyártja a minden második hétfőn sorra kerülő Világunk című egyórás belpolitikai, a kéthetente jelentkező Körkép című művelődési, aztán az ifjúsági, mezőgazdasági, külpolitikai tájékoztató jellegű műsorokat is. A fejlesztési terv szerint a szlovák, román és ruszin szerkesztőségek mintegy két év múlva térnek át a naponta jelentkező informatív adásokra. Jellemző gyakorlata ezeknek a műsoroknak, hogy minden résztvevő leggyakrabban a saját anyanyelvén beszél, s ha a műsor nyelve más, akkor feliratozzák a riportot. A híradókban pedig, akárcsak a rádiós gyakorlatban, lehalkítják az alany, a nyilatkozó hangját, és a bemondó aláolvassa a műsor nyelvére lefordított szöveget. A híradók némileg különböznek a Magyarországon szokásos és napról napra látható híradók szerkezetétől, mert sokkal kevesebb teret szentelnek a külföldről érkező híreknek. A jugoszláv társadalmi élet, az önigazgatás gyakorlatának megfelelően, nagyon sok belpolitikai történésből áll, és így aztán több a megbeszélés, tárgyalás, értekezlet és tanácskozás; ezért a belpolitikai rovat nagyobb teret kér és kap is. Jellegzetes működési formája a JTV-nek a nagyobb fontosságú események közös kísérése. Ilyenkor (el nem kötelezett országok találkozója, madridi értekezlet, sportesemények) közös újságírói csoport, „pool” alakul, amelybe a közvetítés nyelvei szerint kerülnek be a kommentátorok, egyik tévéállomásunk pedig átveszi a koordinátor, a vezető szerepét. Ha nincs különösebb külpolitikai esemény, akkor a külpolitika mindössze három, néha öt perc az esti főműsorban. A híradók különben sem zárt jellegűek, nemcsak a tartomány eseményeiről tudósítanak, hanem időt szentelnek az ország és a köztársaságok eseményeinek is, hogy a nézőt állandóan tudósítsák az egész föderáció társadalmi, gazdasági és kulturális életéről. Gyakran megtörténik, hogy a híradó átkapcsol egy másik stúdió műsorába, amelynek területén fontos és aktuális esemény történt.

A dokumentumfilmek főosztálya többféle sorozatot készít. A népszerű tudományos filmek mellett, amelyek a vajdasági tudományos intézetek és tudósok eredményeiről tájékoztatnak (ilyen volt például a kamenicai szívkórház nagyszerű eredményeiről, a palicsi tó felújításáról, a tiszavirág életéről szóló kisfilmek sorozata), kiemelkedő egyéniségek portréit, közlekedési oktatófilmeket, mezőgazdasági műsorokat, útifilmeket gyárt.

A művelődési és művészeti műsorok főosztálya hét műsorszerkesztőségből áll. Itt készülnek az összes művészeti és gyermekműsorok, a film, a szórakoztató, a vidám és a zenei műsorok, valamint az ideiglenesen külföldön dolgozó munkások számára összeállított műsorok.

A filmszerkesztőség évente tizenhat játékfilmet ad a JRT részére, és még hatvan játékfilmet a helyi programba. Emellett ötvenkét terminusa van sorozatfilmek számára is, ebből egy sorozatot, vagyis általában tizenhármat vesz át a JRT. A helyi program számára főleg szerbhorvát és magyar nyelvre feliratozzák a filmeket, ritkábban készül szlovák, román vagy ruszin feliratozás. Az újvidéki filmműsor jellegzetessége, hogy gondot visel a szomszédos országok filmgyártásának bemutatására, és az egész hálózatban a legtöbb filmet sugározta eddig az el nem kötelezett országok terméséből. Érdekessége az is, hogy évente több kínai meg japán filmet vásárol és mutat be.

A művészeti műsorok keretében elég sok irodalmi adás készül. Ebből öt egy órás és tizenkilenc félórás magyar nyelvű. Megvan a legtöbb jugoszláviai magyar író portréja, több más-más témájú költészeti válogatás, igen sok tematikai adás a nemzetiségi könyvkiadás helyzetéről, a folyóiratokban folyó munkáról, a fiatal írók jelentkezési lehetőségeiről. De több adás készült már a jugoszláv-magyar irodalmi együttműködésről, a Jugoszláviába látogató magyar írókról is. Ez a szerkesztőség készíti a magyar nyelvtanfolyam után induló szerbhorvát, szlovák, román és ruszin nyelvtanfolyamokat is.

A gyermekműsorok évekig csak szerbhorvát és magyar nyelven készültek. 1982 januárjától indult a havonta jelentkező szlovák nyelvű adás, majd fokozatosan é műsor is ötnyelvűvé válik. Jelenleg minden este magyar nyelvű rajzfilmet láthatnak a gyerekek, vasárnap a tizenöt perces Százszorszépet az egész JRT átveszi (szintén magyar nyelvű), minden csütörtök délután van magyar nyelvű sorozatfilm (a magyarországi termésből a Tüskevár ért el nagy sikert).

A zenei szerkesztőség mintegy nyolcvan félórás, tizenkét negyven perces és kilenc egyórás adást gyárt egy év alatt. Ennek egyharmada népzenei műsor, amelynek szintén jellegzetessége, hogy a Vajdaság minden nemzetének és nemzetiségének zenéje hallható bennük. A népzenei szemléket is rendszeresen felvételezik, így minden évben elkészül a Gyöngyösbokréta címmel megtartott magyar népitánc-szemle legjobb együtteseinek felvétele is. Rendszeresen láthatják a nézők a szabadkai ifjúsági könnyűzenei fesztivált, amely országos hagyomány már, az újvidéki zenei napnak rendezvényeit, meg a Boom-fesztivál néven futó jazzparádét. Országos viszonylatban is komoly figyelmet kelt a Vajdaságban felnövő fiatal zenészek: zongoraművészek, hegedűsök és fúvósok tudása és művészete, éppen ezért külön sorozat foglalkozik velük.

A szórakoztatóműsorok szerkesztősége a népszerű Vasárnap délutánt, a szombatonként jelentkező Éjféli sétányt, a vetélkedőket és az ifjúsági szórakoztató műsorokat gondozza. Legnézettebb a Vasárnap délután, a legnagyobb elismerést az Éjféli sétány aratta. A vetélkedő ellen rengeteg kifogás merül fel évről évre, de a közönségszolgálat felmérései szerint a nézők nyolcvan százaléka nézi. Talán így van ez az egész világon.

A vidámműsor szerkesztősége az újévi műsoron kívül a kabarékat gyártja. 1981-ben hat Tökfilkók című szerbhorvát és két Grimasz-album című magyar adást. A Grimasz-album tulajdonképpen az ismert író, Gál László lapjának, majd a Magyar Szó című napilap Grimasz című mellékletének anyagából merít. A jeleneteket, dalokat, tréfákat Kopeczky László humorista válogatta, a sorozat rendezője Németh Árpád. 1982-ben az Újvidéki Rádió vidám műsorainak harmincévi anyagából készül hasonló válogatás.

A drámaszerkesztőség évente hét-nyolc tévéjátékot készít, kilenc színházi közvetítést és egy sorozatfilmet ad. 1981-ben sikerült először maradéktalanul teljesíteni a tervet ebben a legmunkaigényesebb műfajban is. A drámák is meg a Támaszpont a Duna partján című hatrészes sorozatfilm is országszerte elismerést aratott. A Portoroľban megtartott tévéfesztiválon ®elimir ®ilnik Buda Brakus betegsége és felgyógyulása című drámája rendezési díjat kapott. A jugoszláv tévéhálózatot viszont Vicsek Károly rendező Aleksandar Tiąma író szövegéből készült A lakás című tévéjátéka képviselte az olaszországi Prix Italian. A Magyar Televízióval való együttműködés keretében először készül ebben a szerkesztőségben sorozatfilm. Az ismert jugoszláviai magyar író, Sinkó Ervin Optimisták című regényéből Dömölky János nagyon sok magyarországi és jugoszláviai színész bevonásával rendez ötrészes sorozatot.

Az MTV-vel különben is egyre fokozódik az együttműködés. Különösen a pécsi és a szegedi stúdióval épültek ki nagyon jó kapcsolatok. December végén sugározta mindkét tévéállomás a közös erővel készült SzegedÚjvidék show-t, az év folyamán pedig többször szerepelt a jugoszláv hálózatban a pécsi stúdió néhány újságírója saját műsoraival, és a Magyar Televízióban is az újvidékiek. 1982-ben az együttműködési terv szerint folytatódik a közös munka.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/03 61-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7169