KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/július
KRÓNIKA
• Keresztury Dezső: Egy költő-filmes – Gyöngyössy Imre emlékére –
• N. N.: Lohr Ferenc
MÉDIA
• Szilágyi Ákos: Orosz médiatáj, magyar ecsettel
• Várkonyi Tibor: A látványosság-állam Politikusok a képernyőn
CYBERVILÁG
• Almási Miklós: A néző belép a képbe Digitalizált tévémozi
ANIMÁCIÓ
• Reisenbüchler Sándor: Norsteinről jut eszembe A rajzfilm Mozartja
• Antal István: Változatok sötét húrra ©vankmajer csodaországa

• Dániel Ferenc: Ki alkalmas a megváltásra? Viridiana
• Bikácsy Gergely: El Rey
FESZTIVÁL
• Hegyi Gyula: A kivonulás szomorúsága Portugál filmhét
• Báron György: Fényírók Mediawave

• Hirsch Tibor: Másmozi A Másképp Alapítvány a Cirko-Gejzírről
• Kovács András Bálint: Megnyitó-töredékek egy kisebbségi mozihoz
• Hirsch Tibor: Megnyitó-töredékek egy kisebbségi mozihoz
• Bakács Tibor Settenkedő: A nyúl nem is létezik Amatőrfilm
• Lányi András: Megnyitó-töredékek egy kisebbségi mozihoz
MÉDIA
• Kozma Gy. Uri: A reklám helye Reklám

• Bárdos Judit: Az olasz kapcsolat Római beszélgetés Giacomo Gambettivel
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Adios, companiero! Távol és mégis közel
• Turcsányi Sándor: Sissy Guitar Néha a csajok is úgy vannak vele
LÁTTUK MÉG
• Hirsch Tibor: A hajsza
• Kovács András Bálint: Végzet
• Mockler János: Ments meg, mert ölnöm kell!
• Tamás Amaryllis: A szomszéd nője mindig zöldebb
• Ardai Zoltán: Lángoló jég
• Kuczogi Szilvia: Tőrbe csalva
• Fáber András: Angie
• Tamás Amaryllis: Ruby Cairo

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A hajsza

Hirsch Tibor

Mondják, a legfrissebb hollywoodi produkciók forgatókönyveit már nemcsak a stúdiók forgalmazási szakemberei véleményezik, hanem a filmgyár komputer-játék osztálya is, mivel a számítógép-változat majdnem annyi pénzt hoz, mint amennyit maga a mozidarab.

A hajsza mindenesetre megfelel az újmódi követelményeknek. Ezek szerint a történet nem lehet túlságosan ágas-bogas, fősodrának pedig illik egybeesnie valamelyik egyszerű játékfajtával. Ma már ugyan több nagy nemzetség is virágzik a játékok családfáján, de azért nagyon valószínű, hogy a szóba jöhető program vagy „lövöldözős”, vagy „üldözéses”. Vagyis olyan, mint Adam Rifkin filmje.

A játékos – hazatérve a moziból – bekapcsolja a masinát, és bizonyára máris megjelenik a képernyőn a piros BMW, amellyel az ártatlanul elítélt szökött fegyenc a mexikói határ felé menekül, miután túszul ejtette a szép milliárdos lányt. A gép esetleg több játékváltozatot is fölkínál: lehet magát a hőst, Charlie Sheent választani, vezetni a szépen animált rajz-változatban cikázó szuperautót, kerülgetni az akadályokat, közben „ráklikkelve” bizonyos kérdés-felelet táblácskák szellemes válaszaira – mondjuk, ily módon udvarolni a lánynak, hogy még idejében a magunk oldalára állítsuk, mielőtt a két dimenziós, felülnézeti változatban is kitűnően ábrázolható, pofonegyszerű zsarucsapda bezárul. Az igazi joystick-zsonglőrök talán választhatják az üldözői oldalt is: végül is a történetbe már (film)gyárilag beépítettek egy „rosszak diadala” típusú befejezést, mely bizonyos sebesség- és találati pontszám felett ugyancsak aktivizálható, kiiktatva ezzel a mozi-használatra szánt happy endet.

Minthogy a filmre épülő játékszoftverek jelenlegi fejlettsége megköveteli a – számítógépes zsargonnal szólva – „lebutított” történetet, már az első képkockától nyakig merülünk a játéktermek otthonos alapzajába: becsapódó lövés-hangokba, fékcsikorgásba, jó zenébe, komputer-szintetizálta motorzúgásba. Egy másfélórás autós üldözés, ha profi rendezi, éppen ennyit nyújthat. Ritmust, feszültséget, butaságot. Friss és buta mesét. Bocsánat: lebutított mesét.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1994/07 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=689