KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

          
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/október
• Zalán Vince: Történelmi ingajárat Együttélés
• Koltai Tamás: Falusi Siegmund és Sieglinde
• Hegedűs Zoltán: Vektoranalízis Krzysztof Zanussi filmjei
• Kovács István: A létezés harmóniájáért Krzysztof Zanussi
• N. N.: Krzysztof Zanussi filmjei
• Feuer Márta: A halál tartósít, az élet elemészt Gaál István – készülő operafilmjéről
• Zsugán István: Brácsaversenyek, nem pop-slágerek Beszélgetés Maár Gyulával
• Greskovits Béla: Meghasonlott humánum Ólomidő
• N. N.: Eseménynaptár Ólomidő
• Zoltai Dénes: Vadonlakók operamániája, fényben és ellenfényben Fitzcarraldo
• András László: Egy világtörténelmi erkölcsbotrány Eltűntnek nyilvánítva
• Szilágyi Ákos: A fonák tudat meséi Panelsztori
• Fáber András: Színházi jelenetek háborús időben Az utolsó metró
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Észak dél mellett Taormina
• Zsugán István: Új szerzők, fiatal nemzetek Locarno

• Bódy Gábor: A fantom elment – a fantom visszatér Luis Buñuel
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: Borsalino
• Lajta Gábor: Anna és a vámpír
• Harmat György: A két rodeós
• Varga András: Kémek a lokálban Őrült nők ketrece II.
• Kapecz Zsuzsa: A repülő szélmalom
• Soós Péter: A szép ismeretlen
• Harmat György: Hüvelyk Panna
• Kapecz Zsuzsa: A Szervezet
• Greskovits Béla: Prof. Kuruzsló
• Varga András: A tagrifti csata
• Zsilka László: Csak egyszer szeretünk
TELEVÍZÓ
• Szilágyi János: Hatvanhat – tizenhatodszor Beszélgetés Bán Jánossal
• Koltai Ágnes: Kísérlet a túlélésre A Fiatal Művészek Stúdiójáról
TÉVÉMOZI
• Hegedűs Zoltán: Egy halálraítélt megszökött
• Bikácsy Gergely: Jeanne d’Arc

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A tagrifti csata

Varga András

 

Líbia, 1911. Az Olasz Királyság csapatai megszállják Tripoli és Benghazi kikötővárosokat. 1928. február. Mussolini intervenciós csapatai Oraziani tábornok vezénylete alatt – megsemmisítő támadásra készülnek a tagrifti kutakat védelmező hazafiak ellen. A fasiszta sereg háromezer katonából áll, többszáz rekvirált teve a sivatagi háborúhoz, ágyúk, gépfegyverek, távírók, és más korszerű hadfelszerelés. Szülőföldjük védelmében az arab ellenállók ócska puskáik mellé csak makacs elszántságukat állíthatják. Négyszázan vannak csupán, egy falunyi ember, nők, gyerekek. Vagyis a harc kimenetele nem lehet kétséges.

Íme a történelmi szituáció, amelynek szabatos, precíz rekonstrukciójára vállalkozik A tagrifti csata című líbiai film. S hogy a nép küzdelme ne csak heroikus általánosságban, de konkrét, emberi közvetlenséggel is ábrázoltassék, az alkotók beleszövik az egyik ellenálló család tagjainak tragikus életét is a mesébe. Ezután már megkísérelhetnék – jó és rossz oldalon egyaránt – eleven figurák megteremtését, de sem Tabuli tanító hősies alakja, sem Graziani tábornok vérengző figurája nem nő egyéniséggé, s ettől a film egésze kissé naiv, iskolás leckefölmondássá szegényedik.

Kár, hogy mindez így történik, mert a szerzők profi elbeszélők módjára ötvözték a kollektíva hősies bukása kapcsán a játékfilm és a narratív dokumentálás eszközeit. Dinamikusan vágott ritmusos képek váltakoznak, szerencsésen kerülve a sivatagi „tájképfestést”. Stílusos a kísérőzene: sőt, nem egyszer épp ez óvja meg a filmet a túlzott pátosztól.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/10 53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6628