KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/augusztus
ANIMÁCIÓ
• Kemény György: Centik helyett mérce Az animáció esélyei
• Bársony Éva: Művészet vagy biznisz? Beszélgetések rajzfilmrendezőkkel
• Szilágyi Ákos: Az animált Arany Két nézőpontból: Daliás idők
• Szemadám György: Mozgó táblaképek Két nézőpontból: Daliás idők
• Reisenbüchler Sándor: Tükörképek és átváltozások Emlékezés Kovásznai Györgyre

• Zalán Vince: A rajongó A „filmes” Balázs Béláról
• Barna Imre: Szemközt a rózsaszínnel Omega, Omega...
• Bari István: Vesztesnek születtek Tekintetek és mosolyok
• N. N.: Kenneth Loach filmjei
• Bikácsy Gergely: Truffaut, húsz év múltán Szomszéd szeretők
• Zsugán István: Keleti széljárás Sanremo
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Gambetti Giacomo: Öklök a zsebben Marco Bellocchio
• N. N.: Marco Bellocchio filmjei

• Kovács István: Történelmi, emberi jelkép Csatorna
LÁTTUK MÉG
• Matos Lajos: King Kong
• Báron György: Rossz fiú
• Gáti Péter: Casablanca Cirkusz
• Koltai Ágnes: Kezesség egy évre
• Gáti Péter: Frissen lopott milliók
• Ardai Zoltán: A pagoda csapdája
• N. N.: Megtalálni és ártalmatlanná tenni
• N. N.: A világgá ment királylány
• N. N.: Arany a tó fenekén
TELEVÍZÓ
• Margócsy István: Kirgízia messze van? Ajtmatov regényei a képernyőn
• Faragó Vilmos: Tévéműveltség
• Mihályfi Imre: Deme Gábor (1934–1984)
• Bikácsy Gergely: Búcsú a Savarintól Arany Prága
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Filmművészet a múzeumban

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Filmművészet a múzeumban

Koltai Ágnes

 

Képzőművészet és animáció címmel rendezett kiállítást június 15. és július 30. között a Budapest Galéria Józsefvárosi Kiállítóterme. A bemutatón a Pannónia Stúdió pécsi műhelyében készült Martyn című film fázisrajzai szerepeltek. Kismányoky Károly és Szíjártó Kálmán vegyes technikájú – natúr és animációs – filmje sajátos portré Martyn Ferenc pécsi festőről, és egyben érdekes kísérlet a képzőművészet (az állókép) és a film (a mozgókép) „összebékítésére”. Kísérlet arra, hogy a festészet dinamikáját érzékeltesse. A rajzfilm-betétek elemeire bontják, majd egy-egy forma változásait is nyomonkövetve újraépítik Martyn Ferenc festményeit.

A Józsefvárosi Kiállítóteremben egy „mozgástervet” (egy képzőművészeti motívum animálását) láthattunk, aprólékosan megrajzolt és színezett grafikákat. A televízió megrendelésére készített filmet (amely a kiállítás megnyitása előtti napokban került képernyőre, fekete-fehérben) az érdeklődők videón megnézhették. (A Martyn animátora és háttérrajzolója: Kismányoky Károly és Szíjártó Kálmán, operatőre: Matkócsik András és Radocsay László, zeneszerzője: Kurtág György.)

Az Ernst Múzeumban június 4. és 24. között a Museum of Modern Art, a Film Stills Archive, a Bison Archives, a Wisconsin Center for Film and Theater Research, a Metro-Goldwyn-Mayer, a Contact Press Image, a Lucasfilm Ltd, a Warner Bros, a Universal, a Walt Disney Productions és az Amerikai Filmintézet anyagainak felhasználásával filmtörténeti kiállítást rendezett az Egyesült Államok Tájékoztatási Hivatala.

Az első nickelodeontól a 80-as évek szuperprodukcióiig, D. W. Griffith-től, Charlie Chaplinen, Buster Keatonon, Fatty Arbuckleon, Gloria Swansonon, Mary Pickfordon, Lillian Gishen, Frank Caprán, John Fordon, King Vidoron, Frank Borzageon át a „hollywoodi fenegyerekekig” mindenki szerepelt az Amerikai film világa című kiállításon. John Wayne cowboy-kalapja, Barbara Streisand kosztümje a Funny Girlből, Judy Garland pepita szoknyája az Ózból és Christopher Reeve ruhája a Supermanből, E.T., Dracula, King-Kong.

Együtt a romantikus hőskor és a csillogó, modern filmipar. Titokzatos és rettegett sztárok, a független rendezők és a nagy stúdiók biztoskezű iparosai.

A filmművészet történetét természetesen maguk a művek idézték fel a leghatásosabban; Charlie Chaplin, Stan és Pan burleszkjei, Frankenstein, a Hatosfogat híres üldözési jelenete, a Casablanca édes-bús záróképe, a rajz- a horror- és a katasztrófafilmek, amelyek vég nélkül peregtek a tucatnyi képernyőn.

A kiállítás idején amerikai filmeket vetítettek a Tinódi moziban, többek között Elia Kazan A rakparton, George Lucas American Graffiti, Bruce Beresford Gyengéd irgalom című alkotását.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/08 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6367