KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/október
POSTA
• Bese Károly: Hozzászólás egy kritikához
• Szemadám György: Válasz Bese Károly filmbarátnak

• Almási Miklós: Leltárhiány Átváltozás
• Ágh Attila: Tudunk-e szavakkal politizálni? Jegyzetek Dárday István és Szalai Györgyi filmjéhez
• Csepeli György: Múlt vagy jövő? Földi paradicsom
• Bácskai Tamás: A Hitel hitele
• Pünkösti Árpád: Hol volt, hol nem lesz? Egy film folytatása
• Zalán Vince: Az otthontalanság mestere A dolgok állása
• Bikácsy Gergely: Napló háború után Démonok a kertben
• Molnár Gál Péter: Shakespeare fűzőben Szentivánéji szexkomédia
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Filmek menedéke Karlovy Vary
AZ ÉN FILMEM
• Szomjas György: Az ipari világ népmeséje Volt egyszer egy Vadnyugat

• Báron György: Fény az ablaküvegen Bo Widerberg-sorozat a televízióban
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Királygyilkosság
• Harmat György: A békák királyt választanak
• Ardai Zoltán: Emlékeim a régi Pekingről
• Gáti Péter: Holnemvolt
• Csantavéri Júlia: Grog
• Ardai Zoltán: Karate lengyel módra
• Sneé Péter: Boldogságkeresők
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Nyári visszapillantó
• Friderikusz Sándor: Csókolom, Szépenjól bácsi! Beszélgetés Pomezanski Györggyel a Felkínálom című tévéműsorról
VITA
• Kálmán András: Magyar kábel
• Nagypál Endre: Magyar kábel
• Varga Csaba: Ne féljünk a társadalmasítástól!

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A békák királyt választanak

Harmat György

 

A gyerekek aligha figyelnek arra, hogy e rajzfilmsorozatban kisebb fajta Dargay-retrospektívet láthatnak, viszont többnyire élvezetüket lelhetik majd a mesékben, ahogy ez a szerző egész estés filmjeinek (Ludas Matyi, Vuk) esetében is történt. Habár a sorozat összeállítása nem a legszerencsésebb, hiszen a demokráciát rémuralomra felváltó békák története és Arany házasságtörési „víg balladája” nem feltétlenül kisgyermekeknek való mulatság, a többi darabbal ellentétben.

Dargay Attila tiszteletre méltóan ragaszkodik „mániájához”: többnyire nemes irodalmi alapanyagból szórakoztató produkciókat készít, megbízható színvonalon. Több filmjét így együtt látva kiderül, mennyire egységes rajzi világa. Erős kontúrú karakteralakjai lágy háttér előtt mozognak, stílusa kedvesen karikaturisztikus. Természetesnek vesszük, hogy krumpliorrú ember- és bumfordi állatfigurái szinte mindannyian emlékeztetnek egymásra. Vonzó Dargay humora és ötletessége. E tekintetben is számíthat munkatársaira: a Pázmán lovag egy jelenetében például tüneményes Sajdik-medvebőr lóg a falon; Sajdik Ferenc volt a film háttértervezője is. (Kettejük együttműködéséből született Dargay közkedvelt sorozata, a Csukás István történeteire épülő Pom-Pom meséi.)

A filmek dramaturgiai gyengéi, sajnos, sokat rontanak az összhatáson. A La Fontaine-mesék például kissé vontatottak, s egy idő után unalmassá válnak. A verbalitás uralkodó szerepe pedig még akkor is zavaró, ha tudjuk, hogy a kisgyerekek kedvelik az egyszerre elmondott és megmutatott mesét. Ha viszont a szöveghez képest alig van mit mutatni, mint A három nyúlban gyakorta, akkor az nemigen köti le a figyelmet. E szempontból a legbántóbb példa az egyébként invenciózusan megmintázott

Pázmán lovag. Itt aztán „minden meg van rajzolva”. Minden egyes sor. „Ujjal mutat rá a gyermek, / Ölbe sír az aprócseprő” – írja Arany. Dargay a szöveg elhangzásával egyidőben ugyanezt mutatja. Azaz mindent kétszer mond. A legmerészebb változtatás az, hogy Arany

Pázmánjával ellentétben („...egyszer-kétszer / Kiköhent az őszi ködbe”) Dargayé csak egyszer köhent.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/10 51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6302