KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/december
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Őze Lajos (1934–1984)

• Hegedűs Zoltán: „...És a démon megjelenik” A pénz
AZ ÉN FILMEM
• Kézdi-Kovács Zsolt: A beavatás tekintete Zsebtolvaj

• Koltai Tamás: Kísérlet filmepikára Eszmélés
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: A tanítványok Forgatókönyvrészletek

• Bársony Éva: Mi még mindig háborúzunk Beszélgetés Palásthy Györggyel
• Dés Mihály: Céda vagy szüfrazsett? Carmen
• N. N.: Carlos Saura filmjei
• Ciment Michel: Carmenománia
• N. N.: Carmen a filmvásznon
• Szkárosi Endre: Hűvös részvét Rekonstrukció
• Tallár Ferenc: Harsány metaforák Robbanásveszély
• Szilágyi Ákos: Közérthetetlenség-történeti adalékok Avantgarde és közérthetőség a húszas években
LÁTTUK MÉG
• Bérczes László: Scapin furfangjai
• Koltai Ágnes: Végelszámolás
• Kovács András Bálint: Barbara királynő sírfelirata
• Gáti Péter: Széplány ajándékba
• Sneé Péter: Eljegyzés előtt
• Ardai Zoltán: Jazzbolondok
• Matkócsik András: Hat gézengúz
• Zirkuli Péter: Ragyogó pályafutásom
• Magyar Judit: Nem férünk a bőrünkbe
• Harmat György: A szerelem csapdája
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Rendezők iskolája Molière a képernyőn
KÖNYV
• Pap Pál: Szubjektív filmtörténet

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Ragyogó pályafutásom

Zirkuli Péter

 

Bőségesen láthatók szépen keretezett életképek, dús zölddel pompázó tájképek és meghitt csendéletek ebben az ausztrál filmben, amely a múlt század végén játszódik, s amely Sybilla Melvin pályafutását mutatja be. Azét a Melvinét, aki egykor My Brilliant Career – Ragyogó pályafutásom – címmel foglalta regénybe élményeit s nézeteit, S. M. M. Franklin néven, számontartásra méltót alkotva a századelő ausztráliai irodalmában.

A film rendezője és operatőre, az ausztrál „új hullám” jegyzett képviselői nem fukarkodnak a helyszínek és helyzetek látványának szakavatott fölvázolásával, maguk a színvázlatok pedig összeillőn és eltökélten simulnak az epizódok körvonalaival – a farmerlány odúmeleg szülői házától az aszály sújtotta vidéken át a nagyanyai kúriában való vendégeskedésig. A vadnak, szertelennek, önállónak mondott – s olykor-olykor annak is ábrázolt – Sybilla ezt az epizódsorozatot örökíti meg, a szülői házba visszakerülve, abban az írásában, melyet befejezésül postára – egyszersmind e stációk értelmévé – tesz. Eközben nemes mondatok hangzanak el, aminőket szabad bakfisok szoktak volt fogadkozva és bízón emlékkönyveikbe róni: „a magány szörnyű ár a függetlenségért”, „míg nem értem a magam életét, nem adhatom oda másnak” – utóbbit szerelmének mondja Sybilla, lévén ösztönösen szüfrazsett szellem.

A személyiség épségéről és becséről ily fennköltet gondolni, kétség nem fér hozzá, derék dolog. Egy kicsit pedáns persze ez a gondolás és tudás, olyan, mint amikor a jótanuló felel, vagy amikor valaki csupa megszívlelendő tanácsot ad, sőt, még diavetítést is tart. Nekünk, városlakóknak azonban a legemlékezetesebb mégis az volt, hogy a kúria kertjében meg a hegy oldalában milyen klorofilldúsak a falevelek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/12 50. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6256