KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/március
KRÓNIKA
• N. N.: Magyar filmhét Rómában és Triesztben

• Létay Vera: Mephisto ezredes Szabó István új filmjéről
• Zalán Vince: Hiteink lombtalanodása
• Lengyel László: Lezárult-e a per? A magyar nép nevében
• Lengyel László: Börtönbeszélgetések Háborús bűnösök – önmagukról
VIDEÓ
• Jancsó Gabriella: Gyártók, piacok, jogok Kitekintés a képmagnózás világára
• Koltai Ágnes: Képmagnózás – itthon Beszélgetés dr. Gombár Józseffel
• N. N.: A Mokép videókazetta-kínálata
• N. N.: A Pannónia Filmstúdió videó műterme
• N. N.: A televízió videókazetta-kínálata

• Deák Tamás: Antonioni és a megismerés esélyei
FESZTIVÁL
• Zilahi Judit: A másik Amerika New York
• Koltai Ágnes: Kortársunk a háború Lipcse
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Tavaszi szimfónia
• Lajta Gábor: Erotikus képregény
• Schreiber László: Prognózis
• Bérczes László: Berthe
• Ardai Zoltán: Ha már egyszer megesett
• Magyar Judit: Gumi-Tarzan
• Kapecz Zsuzsa: Az önvédelem nagymestere
• Harmat György: Házibuli
• Gáti Péter: Megtorlás
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Emlékezzünk játszva Szivárvány
• Breitner Miklós: Képhiba Gazdaság a tévében
• Koltai Tamás: Az eposz hitele Vaskor
• Szilágyi János: Péntek esti saláta Beszélgetés Balogh Náriával, a Televízió Ifjúsági Szerkesztőségének vezetőjével

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Tavaszi szimfónia

Koltai Ágnes

A film legfőbb erénye, hogy a főszerepet – Clara Wiecket – a kislányosan bájos Nastassia Kinski alakítja, aki Polanski Hardy-adaptációját, az Egy tiszta nőt is költészetté varázsolta. A dühös, méregtől elfúló Kinski a fiatal Katherine Hepburnre hasonlít, s nem véletlenül jut eszünkbe Hepburne: 1947-ben ő játszotta el Clara szerepét.

A Tavaszi szimfónia zenés életrajzi film, Robert Schumann gyötrelmes sorsát, a felemelkedésért és a sikerért vívott küzdelmét ábrázolja. Az operatőr, Gerard Vandenberg a XVIII. századi plain-airek és csendéletek színeiből komponálta képeit. A korabeli festészet mellett a német romantika és keserűség is nyomot hagy a filmen. Schumann nemcsak a német zene, hanem a fejedelemségekre szabdalt Németország karakteres figurája, durva és túlfinomult egyszerre.

NDK–NSZK koprodukcióban készült a Tavaszi szimfónia, rendezője az a Peter Schamoni, aki a hatvanas évek elején a nyugatnémet új film egyik vezéregyénisége volt. Schamoni az utóbbi időben keveset hallatott magáról (igaz, Paul Kleeről, életéről és munkásságáról készített képzőművészeti kisfilmjét a Magyar Televízió is bemutatta), ám a Tavaszi szimfóniát jó szívvel nem nevezhetjük kései, de érett gyümölcsnek. Pedig pazar és elegáns film; minden Hollywood-epigon ilyenről álmodik, Schamoni nem kisebb egyéniségeket nyert meg filmjének, mint Gidon Kremert (Paganini szerepében), Schumann zenéje pedig többek között Dietrich Fischer-Dieskau, Wilhelm Kempf es Ivo Pogorelich előadásában csendül fel. Feltűnik a filmben Schamoni idősebb pályatársa, a rendező Bernhard Wicki is, aki olyan méltóságteljes és megállapodott Fricken báró bőrébe bújva, hogy A híd alkotóját nehéz felismerni benne.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1985/03 46-47. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6172