KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

        
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/október
KRÓNIKA
• N. N.: A Fiatal Magyar Film Fóruma

• Földényi F. László: Német szenvedés Európa
• Bikácsy Gergely: A képzelet éjszakái Duras filmen
FEDERICO FELLINI
• Tordai Zádor: L’augusto Fellini Örökmozi
VIZUÁLIS ERŐSZAK
• Wisinger István: Lángvörös hús Erőszakhullám Hollywoodban
KRITIKA
• Ardai Zoltán: A sütemény halála Video blues
• Báron György: Költő, tájban, mellékalakokkal Arizonapló
KÖNYV
• Koltai Ágnes: Érzelmek kisiskolája Doris Dörrie kisregényei
• Hegyi Gyula: Az ő nemzedékük Kovács István a lengyel filmről
FESZTIVÁL
• Lágler Péter: Endo és Nano Linz: Ars Electronica ’92
LÁTTUK MÉG
• Székely Gabriella: Ördög vigye
• Koltai Ágnes: Zombi ésa szellemvasút
• Békés Pál: Dermesztő szenvedélyek
• Takács Ferenc: A végső megoldás: Halál 3
• Sárközi Dezső: Wayne világa
• Tamás Amaryllis: Gyűlölöm a színészeket
• Barotányi Zoltán: Tökéletes katona
• Nagy Gergely: Sült, zöld paradicsom
• Sárközi Dezső: Férfias játékok

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Sült, zöld paradicsom

Nagy Gergely

Ismered a mesét az osztrigákról? Nem? Valahogy így szól: sok millió egyforma osztriga élt a tengerben, ám Isten egy nap kiválasztott közülük egyet. „Más leszel!” – mondta s beléhelyezett egy porszemet..

A filmen egy kövérkés nő, olyan mint én, házasságban él, olyanban, mint én, minden szentsége a táplálkozás, ostyája a csokoládés keksz, úgy, mint nekem. Összetalálkozik egy idős hölggyel, aki mesél neki. Régi históriákat nagyszerű fiatalemberekről, lányokról, tettekről. A Hagyomány egy ágyon ül az Öregek Otthonában Alabamában. S a kövérkés nőnek jelt ad a „porszem”: létezem! Változtass igazgyönggyé! S a kövérkés nő más lesz. Nem is más: önmaga végre.

Ne felejtsd el, ez csak egy film. Vannak benne kalandok és viccek, hogy a moralitás ne legyen szájbarágós. A gonoszok látszólag mennybe mennek, a hősök látszólag elbuknak. De a fontos történetek Istenről és az osztrigákról, a vadkacsákról és a befagyott tóról újra és újra elmondatnak, hogy én, az osztriga keressem magamban a „porszemet”.

Az idős hölgy nem él örökké. De ha Isten bezár egy kaput, megnyit egy másikat...


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1992/10 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=585