KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/november
• Tordai Zádor: Történelem és emlékezés határán Shoah
• Jeles András: Kép-írás
• Tillmann József A.: Klip-kikelet avagy az esetlegesség esztétikájának eluralkodása
• Sós Mária: Mercutio holdsétája Moonwalker
• Mandelstam Oszip: A milliókat érő baba Filmkritika 1928-ból
• Schubert Gusztáv: Tücsök a vérpadon Veszedelmes viszonyok
• Kozma György: Szubkultúra blue Metro
• Szemadám György: Paradzsanov, a vándor Asik Kerib
• Lugossy László: Mentse, aki tudja a filmet Kerekasztal-beszélgetés a filmforgalmazásról
• N. N.: A magyarországi filmterjesztés szervezete
• Marx József: Oh, Isaura, ki emlékszik rád?
• Lányi András: Mentse, aki tudja a (magyar) filmet Javaslat a nemzeti filmkultúra megmentésére
LÁTTUK MÉG
• Fábián László: A hecc
• Koltai Ágnes: Gazember
• Báron György: Jó reggelt, Vietnam!
• Bikácsy Gergely: A konferanszié
• Zalán Vince: Végzetes vonzerő
• Létay Vera: Tőzsdecápák
• Harmat György: Szeretlek, szeress!
• Koltai Ágnes: Megjönnek a menyasszonyok
• Ardai Zoltán: Halálos mánia
• Tamás Amaryllis: A sötétség fejedelme
KRÓNIKA
• Kövesdy Gábor: Van/nincs Budapesten filmmúzeum
• Bikácsy Gergely: Hibaigazítás

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Halálos mánia

Ardai Zoltán

 

Ennek az amerikai produkcióban készült, New York-i helyszínen játszódó és egész konstrukcióját tekintve is típusosan amerikai rémfilmnek legfőbb különlegessége, hogy rendezője nemrégiben amerikanizálódott magyar, aki budapesti magyar operatőrrel forgatta művét. A felhasznált színes nyersanyag szerény minősége, a jelenetek szuggesztivitását időnként meg-megtörő rendezésbeli botlások, a dialógusokbeli esetlenségek vagy a film hirtelen (minden thrillerművészeti kifinomultságot nélkülöző) lezárulása nem túlontúl bántó, inkább bizonyos elsőfilmes bájról beszélhetünk, különösen, hogy a Halálos mánia amúgy sem humortalan thriller. Hogy a műfajt inkább csak mennyiségi értelemben gyarapítja, azt sem sérelmezhetjük nagyon: a műfaji sztereotípiák és a teremtő-erejű nagy elődök munkáiból átvett motívumok sűrűn és szervesen összegződnek itt: hamisítatlan tengerentúli félhorror-produktummal van dolgunk. Többletet mindenekelőtt a filmbeli ölőmániás zsaroló-figura egyénítése jelent, ezé a jó intellektusú fiatalemberé, aki egy felsőoktatási központ alagsori rendszerében tanyázik szerelőként (míg odafönt nálánál szellemtelenebb kiváltságosok élik világukat). Habár sok monoton szokása van – például: agonizáló áldozatait ritkán mulasztja el gonosz gyengédséggel szájoncuppantani –, egyetlen percre sem válik untató alakká.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/11 63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5520