KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

   
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/augusztus
• Fáber András: Alkony neonfényben Davis Cone hiperrealista mozifestményei
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Világunk, Elvis képmása alatt Cannes

• Bikácsy Gergely: Sólymok és csigák Hingsmith filmen
• N. N.: Patricia Hingsmith regényei filmen
• Hirsch Tibor: A 007-es történetei Détente-barométer a moziban
• Bikácsy Gergely: A bennszülöttek Hat bagatell
• Székely Gabriella: Gyerekbetegségek gyógyíthatatlan szövődményei Beszélgetés Kardos Ferenccel
• Mészáros Márta: Ázsiai udvarok Útinapló
• Lukács György: Két Lukács György-levél Guido Aristarcóhoz
TELEVÍZÓ
• György Péter: Az ideiglenes parlament A Napzártáról
LÁTTUK MÉG
• Fábián László: A rátóti legényanya
• Báron György: A hal neve: Wanda
• Kovács András Bálint: A hekus
• Szemadám György: Tanmesék a szexről
• Fáber András: A légy
• Koltai Ágnes: Disznó szerencse
• Tamás Amaryllis: Moonwalker
KÖNYV
• Kelecsényi László: Luís Buñuel: Utolsó leheletem
KRÓNIKA
• N. N.: Szőts István szeminárium Esztergomban
• N. N.: Francia filmhét
• N. N.: Filmsorozatok
• N. N.: Reklám...

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Moonwalker

Tamás Amaryllis

 

Szupertechnikával létrehozott gyerekálom-paradicsom, lézerágyúkkal, komputerekkel előállított mammutshow! A turnécirkusz-film alapjául a Fred Astairenek ajánlott önéletrajzi könyv szolgált, a cím – Moonwalker – a „tűzerdőben táncoló faun” saját találmányú, utánozhatatlan lépéskombinációjára utal.

Michael Jackson olyan személyiség, amilyet csak a civilizáció tud teremteni, létformája az álom, minden megnyilvánulása, talentuma a mértéket átlépő becsvágy, a túlzás. Körülötte, rajta, benne minden hamis, ártatlansága éretlenség, szűziessége korlátoltság. Extrém éneke egyszerre melankolikus és őrjöngő. Toporzékolásában az elementáris őstűz dühe, őzike tekintete mögött a vadember feszültsége, az arc geometrikus merevségében a jó és a rossz árnyalatkülönbsége: „a kegyetlenségtől az önfeláldozásig csak egyetlen lépés.” A zsivaj és csődület vásárán arca mágikus térképét, a boszorkányosán elegyített értéket: démoni tánctudását és a talmit sámánként tárja a tömeg elé. A virtuózok vad, fékezhetetlen ceremóniáján otthonosan mozgó géniusz kívül hordott lelke, külvilágra irányuló tudása zavarba ejtő. Archetípusa valaminek, ami „az embernél valamivel kevesebb, ugyanakkor több, mintha erdei állat lenne és angyal.” De mindenekelőtt a világ egyik legsikeresebb szórakoztató művésze, – ahogy azt önéletrajzának előszavában a könyv lektora, Jacqueline Kennedy Onassis tárgyilagosan megjegyezte.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/08 52. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5458