KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/június
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Stílus kerestetik Kiküldött munkatársunk beszámolója

• N. N.: „Hagyd beszélni a Kutruczot!” Részletek Ember Judit 1985-ös dokumentumfilmjéből
• Máriássy Judit: Mitől hal meg a filmrendező? Befejezetlenül maradt visszaemlékezés Máriássy Félixre
• Zalán Vince: A kamerás ember Beszélgetés Koltai Lajossal
• Kovács András Bálint: A Törvény csele Jim Jarmuschról
• György Péter: Az új Éden és Pokol Ó-Hollywood
• N. N.: Életünk legszebb évei
• Vasadi Péter: Mr. Thorn, az Antikrisztus Az Ómen-trilógia ürügyén
• Ágh Attila: A fény messze van Véletlen
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Élők és holtak városa Kairó
• Bikácsy Gergely: García Márquez magyar szavai Huelva
LÁTTUK MÉG
• Reményi József Tamás: Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája
• Broczky Beáta: ...evilágból...
• Ében Viktor: Az utolsó jelenet
• Székely Gabriella: Rémült rohanás
• Fáber András: Godzilla Mechagodzilla ellen
• Koltai Ágnes: Miért?
• Ardai Zoltán: Tiszt, rózsával
• Bikácsy Gergely: A kém, aki szeretett engem
• Tamás Amaryllis: Figyelem
• Zalán Vince: Egyik viseli a másik terhét
• Schubert Gusztáv: K2 – Film a prostituáltakról (Az éjszakai lányok)
KRÓNIKA
• N. N.: Tarkovszkij-kollokvium
• N. N.: Osztrák filmhét
• N. N.: Hibaigazítás

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

K2 – Film a prostituáltakról (Az éjszakai lányok)

Schubert Gusztáv

Aki az „éjszakai pillangókról” készít filmet, tudós. Csak hát az ember: a „poézis első tárgya”, nem pedig a tudományé. Az objektív üvegtekintetének tárgyilagossága emberi ügyekben nem előny, hanem veszedelem: aki ezt nem érti, jobb, ha nem fogja emberre a kameráját. Az igazság és a teljesség nevében felvevőgépet állítani a titkos találkahelyre nem a hitelesség eszköze, hanem a ráfogásé. Kurva és kliensének együttléte olyan, amilyen, viszolyogtatóvá a kamera jelenlététől válik. Nyilvánossá lesz valami, ami csak a benne résztvevőkre tartozik, csak általuk élhető át igazán. A leskelődés olyasmit teremt, ami a valóságban nem létezik. (Nem menti a rendezőt, hogy ez a K 1-ben végbevitt mutatvány ebben a filmben a résztvevők vonakodása miatt félbeszakad.) A közönséget persze ez a hamisítvány csalja be a moziba, amely megerősíti abban, hogy jól tudja: a pénzen vett-adott szerelem megalázó, undorító aktus. A K-filmek nézője kukkoló, de ez alkalommal nyilvánvalóan nem mellekre és fenekekre kíváncsi, hanem a meztelen Igazságra. A Kurvára, a Bestiára. A K 1 erkölcsborzongató vásári mutatvány volt, a K 2 nem az. Az érdem nem annyira az etnográfusi „tárgyilagossághoz” továbbra is ragaszkodó rendezőé, hanem az „éjszakai lányoké”. Ezek a bárhölgyek ugyanis egyszerűen okosabbak, mint a Rákóczi-téri utcalányok. Okosságuk persze nem abban nyilvánul meg, hogy két-három nyelven beszélnek, hanem a világos helyzettudatban. Tudják, hogy ők nem a bujaság megszállottjai, hanem üzletasszonyok, akik – szerencsés esetben – korrekt ügyfelekkel, „tiszta, jól ápolt nyugatnémet üzletemberekkel” köthetnek alkut. És ellentétben puritán vádlóikkal, megmentőikkel, tudják, hogy a kereslet és nyomában a prostitúció örök. Ha viszont így van, akkor tilos tiltani. A markecoló kurvát, a lányokon élősködő stricit, a hatalmával visszaélő rendőrt, a börtön folytonos fenyegetését éppenséggel a prostitúció tilalma idézi föl. Nem jólelkű erkölcsrendészekre van szükség, mint azt a film egyik jelenete sugallja (hiszen a kurvasorson elpityeredni szabotázs), hanem, mint annyi másban, szabadságra. Ugyan mit gondolhat a magyar nőkről az, aki ettől a szabadságtól az erkölcsieket félti?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/06 63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5412