KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

   
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
   2005/március
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : Mediawave ’2005

• Horeczky Krisztina: Retró, posztmodern, high-tech Fiatal operatőrök Budapestről
• Kubiszyn Viktor: Virtuálváros Budapest és a fiatal film
MAGYAR MŰHELY
• Reményi József Tamás: Valamit kezdeni Sorstalanság
• Muhi Klára: Párbeszéd és svédcsavar Herskó János filmjei
• Fésős András: Aczéltelefonok Beszélgetés Herskó Jánossal

• Köves Gábor: Hollywood ostora Howard Hughes csodálatos élete
• Schubert Gusztáv: Legek ura Aviátor
• Kolozsi László: Bűnbeesés után Japrisot mozija
• Juhász Balázs: Silencio Lynch-hangulat
• Bori Erzsébet: Kinézni a fejünkből Verzió emberjogi fesztivál
• Bán Zoltán András: Éles fény Susan Sontag: A szenvedés képei
TELEVÍZÓ
• Vaskó Péter: A tárgyak cirkusza Széljegyzetek a reklámkultúrához
ANIMÁCIÓ
• Csillag Márton: Priit és most AniFest 2.
• Kemény György: Józsefvárosi távlatok Nyócker-stíl
KRITIKA
• Báron György: Nyáron, görögbe Csudafilm
• Kolozsi László: Matracsír Belső tenger
LÁTTUK MÉG
• Nevelős Zoltán: Utolsó élet az univerzumban
• Bori Erzsébet: Bűnök
• Vincze Teréz: A kis virtuóz
• Kárpáti György: Fűrész
• Kolozsi László: Anya és a szerelem
• Csantavéri Júlia: Éjfél után
• Kolozsi László: Egy hulla, egy falafel és a többiek
• Csillag Márton: A por
• Ardai Zoltán: Kerülőutak
• Teszár Dávid: Átok

             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Éjfél után

Csantavéri Júlia

 

Davide Ferrario tavaly Berlinben díjazott filmje jórészt egy különös, toronyszerű építmény, a torinói Mole Antonelliana belsejében játszódik. A titokzatos erődítmény sokféle szerepet játszott a történelem folyamán, most pedig, hogy a valósághoz kötődő funkcióit elvesztette, oly sok régi, múzeummá, színházzá vált épülethez hasonlóan, az álmodott, közvetítőkön átszűrt valóságnak ad otthont, régi filmek tárháza, a régi mozinak és kellékeinek kiállítóhelye. Ebben a világban él a film egyik hőse, Martino, aki Buster Keaton filmjeivel barikádozná el magát a külvilágtól, ha saját kis kézikamerája nem ingerelné némi kiruccanásra, legalább a szomszéd gyorsbüféig, hogy kilesse és felvegye a szép pultoslány gesztusait. Amandával aztán egy éjszaka betör a Moléba a külső valóság, sőt a külváros, a torinói 'nyócker', és Martinónak nemsokára a lány valóságos, nem álmokból, hanem autólopásból élő fiújával is dolga akad. A történetnek innen már csak ismerős kifutásai lehetnek, és nem is igazán fontos, hogy Ferrario melyiket választja. Az Éjfél után erőssége nem a történet, hanem a stílus, ami némafilmek stilizáltságát ötvözi a posztmodernnek a minimál gesztusok hétköznapiságát váratlan meglepetésekkel szétrobbantó módszerével. A könnyű, legtöbbször kézben mozgó kamera jó partnere a fiatal színészeknek, a dialóg-töredékeket pedig a metafilmes idézetek egészítik ki, mélyítik többjelentésűvé. Így az idézetek nem pusztán a filmtörténet remekeihez intézett szemérmes szerelmi vallomás szavai maradnak, hanem erős, jelen idejű, aktív kapcsolatba kerülnek a szereplőkkel és a nézővel. Kár, hogy a rendező nem bízott jobban a képek erejében, és a mesét egy külső narrátorral nehezítette el. Bár a szituációk néha banalitásba futnak, az erőteljesen megkomponált, beszédes helyszínek és Ferrario szemléletének frissessége üdítően hatnak, Buster Keaton megidézett szelleme pedig szerencsére a film minden pontján garantálja a nem is olyan könnyen megvalósítható önirónikus távolságtartást.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2005/03 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4832