KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

    
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/november
KRÓNIKA
• A szerkesztőség : 2019 Filmodisszeia Jubileumi Filmvilág-est
• (X) : Emberi jogok fesztiválja Budapest Center for Resource Management
• A szerkesztőség : Nyolcvanöt éves Illés György
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR MŰHELY
• Grunwalsky Ferenc: Az a bizonyos kép ott a falon... Tévé a romokban
• Muhi Klára: Helyzet van Beszélgetés a filmszakmáról
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Szentek, szajhák, világvége Velence
VÁROSVÍZIÓK
• Bikácsy Gergely: Romlott húsok Rómája „Élettől duzzadó temető”
• Győrffy Iván: A tükrök városa Velence-filmek
TITANIC
• Varró Attila: Sifré-kódexek
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Bio-monitorok
• Herpai Gergely: Halál játékból Exitus CD ROM-ra

• Schubert Gusztáv: Napóleon a fiókban
• Forgách András: Kubrick karácsonya Tágra zárt szemek
• Takács Ferenc: Életre-halálra: dráma a bíróságon Tárgyalótermi klasszikusok
• Bodolai László: Törvénytől sújtva Tárgyalótermi filmek
• Ludassy Mária: Vérvád Ausztráliában Sikoly a sötétben
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Bölcsészek köve Az Alkimista és a Szűz
LÁTTUK MÉG
• Kömlődi Ferenc: New Rose Hotel
• Harmat György: Csodás álmok jönnek
• Máriássy Vanda: Lottózsonglőrök
• Nevelős Zoltán: Mocskos zsaruk
• Békés Pál: Dilisek vacsorája
• Mátyás Péter: Oltári nő
• Korcsog Balázs: Állj, vagy jövök!
• Köves Gábor: Fergeteges forgatás
• Tamás Amaryllis: Párosban a városban
• Pápai Zsolt: Három évszak
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Szuszinka

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Napóleon a fiókban

Schubert Gusztáv

Kubrick filmtervei.

 

Égő titok, Napóleon, Mesterséges Intelligencia, A parfüm, Árja papírok. Ismerősek a filmcímek? Nem meglepő, ha nem, ezek a filmek csak Kubrick képzeletében forogtak. Némelyik csak kósza ötlet maradt, de volt köztük, amelybe a legendásan alapos Kubrick több munkát fektetett, mint más rendező a kész filmjeibe.

Legismertebb talán a Napóleon életéről tervezett film kudarcának története, melyet az MGM-nek forgatott volna a 2001. Űrodisszeia után. Kubrickot fölöttébb izgatta tehetség, siker és bukás világszínpadon eljátszott nagy drámája, több éven át tanulmányozta Bonaparte életét, míg – félelmetes precizitásához híven –, el nem tüntetett az életrajzból minden fehér foltot, végül már nem volt a császárnak egyetlen olyan éjszakája sem, amelyről a rendező ne tudta volna, hol hajtotta álomra a fejét. Kubrick a címszerepre Jack Nicholsont választotta. A film csatajeleneteit Romániában forgatták volna, mivel a román hadsereg ötezer lovast ígért. 1970-ben megkezdődtek az előkészületek, Szergej Bondarcsuk és Dino De Laurentiis monumentális Waterloojának nem kevésbé gigantikus bukása azonban visszarettentette az MGM és United Artist producereit. Kubrick a Gépnarancs világsikere után újból felelevenítette a tervet. (Időközben Burgess is írt egy Napóleon-könyvet, remélve, hogy Kubrick majd abból forgat.) A terv azonban újra zátonyra futott, Nicholsonnak nem volt elég ideje egy hosszú forgatásra, Kubrick pedig nem talált helyette olyan színészt, aki a kis káplárt ugyanolyan hitelesen képes eljátszani, mint a világhódító császárt. „Al Pacino remek lett volna az ifjú Bonaparte szerepére, de nem akadtam olyan színészre, aki a nagy Napóleont életre tudja kelteni. Így aztán csak egyetlen megoldás maradt, ha évtizedekig forgatjuk a filmet, míg Al Pacino hozzá nem öregszik a szerepéhez.”

Az Égő titok, Stefan Zweig novellájának adaptációja sem készült el soha. Amikor Kubrick nekikezdett a 2001-nek, a forgatókönyvet átadta asszisztensének, Andrew Birkinnek, aki rendezőként ezzel a filmmel debütált. Az ötlet mindazonáltal nem múlt el nyomtalanul, a novella motívumai – férfi, nő, titok, hotel, hó – A ragyogásban térnek majd vissza.

A Full Metal Jacket forgatása után a Tágra zárt szemek idei bemutatójáig, vagyis tizenhárom évig kellett várni az új, és egyben utolsó Kubrick-filmre. E hosszú idő alatt Kubrickot négy nagy filmterv foglalkoztatta. Az első Patrick Süskind rémregényének, A parfümnek az adaptációja lett volna. Kubrick témái közül több is ott visszhangzik benne: a gyilkos szenvedély (Gépnarancs, A ragyogás), a gáláns-léha XVIII.század (Barry Lyndon), a természetfölötti képességgel megáldott, megvert ember (A ragyogás). Nem tudni, készült-e egyáltalán forgatókönyv A parfümből: egy filmet a betegességig kifinomult szaglás köré építeni, ez a paradoxon még a lehetetlent nem ismerő mester erejét is meghaladta.

Akárcsak a napóleoni korszak világfelfordulása, a Harmadik Birodalom felemelkedése és bukása is élénken foglalkoztatta az emberi aljasság világtörténetében oly járatos rendezőt. Egy időben Albert Speernek, Hitler főépítészének és gazdasági miniszterének visszaemlékezéseiből akart filmet készíteni, majd 1992-ben nagyobb szabású tervbe fogott, Louis Begley Háborús hazugságok című regényéből írt forgatókönyvet. A történet egy zsidó fiatalasszony és unokaöccse hányattatásait beszéli el a nácik megszállta Lengyelországban. Tania és Maciek 1939 szeptemberétől 1944-ig minden borzalmat elszenvednek, tanúi lesznek, miként jelentik föl a lengyelek a zsidókat a Gestapónak, látják Varsó lerombolását, végül egy paraszt tanyáján rejtőzve élik meg a háború végét. Mint a legtöbb Kubrick-film, ez is szigorú hírzárlat közepette készült, a szereposztásról sem lehetett biztosat tudni. Jodie Foster, Uma Thurman és Julia Roberts neve is fölröppent, de egyesek szerint ezek csak tudatosan terjesztett álhírek voltak, a rendező mindvégig Johanna Ter Steegét akarta a főszerepre. Végül 1994-ben a dániai Aarhusban kezdődött el a forgatás. A pletykák szerint azonban a Warner a Schindler listája miatt ejtette a tervet.

A Kubrick-rajongók körében az A. I. (Artificial Intelligence) híre keltette a legnagyobb várakozást, a Mesterséges értelem a 2001. Űrodisszeia párdarabjának ígérkezett. Kubrick A ragyogás forgatása után megkereste az angol fantasztikus irodalom nagymesterét, Brian Aldisst, készítsenek egy „felnőtt” scifit (a Csillagok háborúját és az E. T.-t Kubrick túl gyermetegnek tartotta). Aldiss a Szuperjátékok egész nyáron át kitartanak (1969) című novelláját ajánlotta. A film az agyongépesített jövőben játszódott volna, intelligens szuperrobotokkal a főszerepben, a nagy katasztrófa utáni években (az üvegházhatás miatt elolvadt a sarki jégtakaró, és a tengerparti nagyvárosok a hullámsírba merültek). A világ túlnépesedett, szülni csak hatósági engedéllyel lehet, a házaspárok többségének intelligens robot-gyerekkel kell beérnie.

Kubrick, látván, hogy a korabeli trükktechnika nem teszi lehetővé, hogy a jövő század filmregényének a hitelesség látszatát kölcsönözze, hosszú évekre félretette az A. I. dossziéját. A Jurassic Park élethű digitáldinoszauruszai azonban újra fölkeltették érdeklődését a fantasztikum iránt. Megkérte a Lucas-féle Industrial Light and Magic vezető digitális trükkmesterét, készítsen egy próbajelenetet a víz alá merült Manhattanről. Időközben azonban zöld utat kapott egy másik régi terv, 1996 nyarán végre elkezdhette forgatni Arthur Schnitzler freudiánus-erotikus Álomnovellájából (magyarul 1926-ban jelent meg utoljára Az álom éjszakája címen – A szerk.) a Tágra zárt szemeket. A Warner mindesetre még az Eyes Wide Shut munkálatai előtt bejelentette, hogy utána már tényleg az A. I. következik. A sors másképp határozott.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1999/11 40-41. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4626