KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/május
MAGYAR MŰHELY
• Tamás Amaryllis: Fehér mágia
• Bereményi Géza: A mítosz, amelyet megélsz Privát Magyarország
• Fáber András: Nagy családi vonatozás Da capo
• Báron György: A csehovi légpuska Céllövölde

• Tillmann József A.: Ikonoklasszikus elvetemültségek Képözön és kellékkollázs
FEDERICO FELLINI
• Balassa Péter: Az öreg filmdemokrata Fellini rajza

• Koltai Ágnes: Exodustól Exodusig Az izraeli film a nyolcvanas években
• Bikácsy Gergely: Fecskék a börtönben A francia film vásott kölykei
• Takács Ferenc: Háború és vége Vietnam értelme
FESZTIVÁL
• Csejdy András: Az ötvenfontos részvény London

• Zalán Vince: Kinepolisok
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A kötél
• Szemadám György: Kék bársony
• Koltai Ágnes: Cinema Paradisò
• Ardai Zoltán: Rózsák háborúja
• Báron György: Saigon
• Szemadám György: Az utolsó csepp
• Tamás Amaryllis: Az Aranyfiú
• Fáber András: Valami vadság
KRÓNIKA
• Fáber András: A holnap sztárjai Filmfesztivál Genfben

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Filmfesztivál Genfben

A holnap sztárjai

Fáber András

 

Idén harmadszor rendezik meg Genfben A holnap sztárjai (Les stars de demain) nevű nemzetközi filmfesztivált. A rendezvény abban különbözik a világszerte megrendezett fesztiválok túlnyomó többségétől, hogy itt nem a filmek, hanem kizárólag a szereplők versenyeznek egymással.

A hitújító Jean Calvin és a Társadalmi szerződést író Jean-Jacques Rousseau szülővárosa egy idő óta mintha feladná hagyományos puritanizmusát, s mind több eseménnyel hódol a művészetek lé-ha világának.

A genfi filmfesztivál szokatlanul rövid ideig tart, mindössze négy-öt napig, s ezen idő alatt tizenöt-húsz – nagyrészt európai – filmet vetítenek le.

A tavalyi első díjat, a harmincezer frankos Bourse Barclay-t a szovjet Natalja Nyegoda nyerte, Vaszilij Picsul időközben nálunk is sikerrel játszott filmjében, A kis Verában nyújtott kabinetalakításáért (a fesztivált ugyanis – üzleti és reklám-okokból – minden évben valamely tehetős cég szponzorálja). A megosztott második díjat az angol Ruth Sheen (Mike Leigh Szép remények című filmjében), illetve a fiatal lengyel Olaf Lubaszenko (Krzysztof Kie¶lowski Rövidfilm a szerelemről című alkotásában) kapta, s nagy sikere volt – hármas szerepében – a lengyel Dorotha Segdának, aki magyar színekben indult, mint Enyedi Ildikó Az én huszadik századom című, a tavalyi cannes-i filmfesztiválon Arany kamera díjjal kitüntetett filmjének női főszereplője.

Ritka a kizárólagosan színész-fesztivál, ezért jegyezzük meg, hogy a Kelet-Európából származó színészek és színésznők jó szereplése egyáltalán nem meglepő, hiszen világszerte nagy ázsiója van a kelet-európai játékmodornak, különösen a személyiség hitelességére építő, „eszköztelen” lengyel-orosz iskolának.

Az Európai Közösséget jelképező, tizenkét csillagból álló karika várhatólag rövidesen kibővül, s feltehetőleg a résztvevő nemzeti filmművészetek sora is újabbakkal gazdagodik Genfben.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1990/05 63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4355