KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/március
KRÓNIKA
• (X) : Hontalan hon
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története

• Bori Erzsébet: Tatabánya, Glasgow Skót-magyar
• Vasák Benedek Balázs: Tank, felhő, jegenye Erdély Miklós kívül és belül
• Erdély Miklós: Istentisztelet a valósághoz A happeningről
• Schubert Gusztáv: Filmesek a ravatalnál Halál egyenes adásban
• Tamás Amaryllis: Minden titkok értelme Beszélgetés Dettre Gáborral
• Bóna László: Élet veszélyben Túlélő-magazinok
• Forgách András: Vérontástechnikák Jackie Brown
• Pápai Zsolt: Játék az árnyakkal Stephen King, a rémkirály
• N. N.: Stephen King-adaptációk, játékfilmek, eredeti forgatókönyvek
• Bikácsy Gergely: Lassú terek, olvadó időben Manoel de Oliveira
• N. N.: Manoel de Oliveira filmjei
FESZTIVÁL
• Csejdy András: Fenékig tejfel Edinburgh
• Kúnos László: Tisztes ipar Svéd filmhónap
• Kúnos László: Hamsun Beszélgetés Jan Troell-lel
KÖNYV
• Kelecsényi László: Moziéletrajz Oxford Filmenciklopédia

• Reményi József Tamás: Látni akarták Putti Lya-repríz
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Őrizem a szemetet 6:3
• Muhi Klára: Bábeli szerelem Natasa
• Gyurkovics Tamás: Árukapcsolás Kalózok
LÁTTUK MÉG
• Lajos Sándor: Szerelmes Shakespeare
• Tamás Amaryllis: Gabbeh
• Turcsányi Sándor: A púpos
• Varró Attila: Nightwatch – Éjjeliőr a hullaházban
• Békés Pál: Good Will Hunting
• Stein Ernő: A nő kétszer
• Vidovszky György: Dolcsi vita
• Mátyás Péter: A csók
• Ardai Zoltán: A játék ördöge
• Köves Gábor: Ronda ügy
• Zsidai Péter: A katona
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Pornógólok

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Gabbeh

Tamás Amaryllis

 

Ünnepelni az életet. Játszani. Boldogságot kínálni egymásnak. Kedvesedet, kedveseidet szeretni, s nem megítélni. Cinizmus, őszintétlenség, pesszimizmus, önsajnálat nélküli, tőlünk fényévnyi távolságra élő világ - szőnyegszövő nomádok világa -, a sivatag ragyogó színeit vetíti elénk a negyvenesztendős, iráni börtönöket megjárt Mohsen Makhmalbaf tizennegyedik filmjében, a Gabbehben. A dél-kelet-iráni, Gashgai-törzsbéli nők és férfiak, gyermekek és állatok, növények és szőnyegek – születéstől a halálig puritán és teljes – sorsát, míves, poétikus képekkel, egyszerű szavakkal.

Makhmalbafnak e filmje Iránban nem vetíthető. A forradalmár múltat, s hogy filmjének főszereplője nő, a cenzorok, a filmforgalmazók nem bocsátják meg. Hiszen a nomád életfilozófia amit itt a szőnyegbe szőtt, mindennapiságukban különös történetek képviselnek – maga is örök-renitens bölcselet: az élet szenvedélyes szeretetét, a szabadság megzabolázhatatlanságát hirdeti.

Az iráni rendező tüneményes „vándorszínészei” sorsot teremtő, sorsot oldó, gyógyító erejű, fényt árasztó emberalakok. Energiáik szinte akkumulálódnak bennünk, olyan fölöslegeik vannak, amelyekből adni tudnak. Felfrissülünk, feltöltődünk jó gondolatokkal, reménnyel. Megértjük: igazából emberi döntés, emberi elhatározás bármely életet, bármely helyzetben a legértékesebbként – művészetként – megélni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1999/03 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3998