KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/július
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Frank Sinatra 1915–1998

• Schubert Gusztáv: Saint-Just Godard Utcakő és kamera
• Ludassy Mária: Harminc év után Párizsi tavasz
• Tillmann József A.: Dizájn és forradalom Németország '68-ban
• Hirsch Tibor: Kisgenerációk cifra nyomorúsága Jégvihar
MEDIAWAVE
• Kövesdy Gábor: A magyar ugaron Mediawave
• Csejdy András: Tartós hullám Mediawave
• Csejdy András: Kimodva, kimondatlan Beszélgetés Parti Nagy Lajossal

• Takács Ferenc: A Gonosz keresztútja: vámpír-western Vámpírok
• Pápai Zsolt: Mindenszentek éjszakája John Carpenter rémálmai
• N. N.: John Carpenter
• Varró Attila: X-ekták Idegenek az éjszakában
• Ágfalvi Attila: Don Luis esete Vérnősző Barommal és Éneklő Farkasszukával Buñuel és Kékszakáll
• N. N.: Lynch a Filmvilágban
• Horváth Antal Balázs: Johnnie Farragut történetei David Lynch: Hotelszoba
TELEVÍZÓ
• Gombár Csaba: Képszavazás Választási levelek
• Lengyel László: Képszavazás Választási levelek
FESZTIVÁL
• Báron György: A látás tökéletlensége San Francisco
FILMZENE
• Fáy Miklós: M, mint ember Greenaway és Mozart
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Levélpiszok Ponyvalevél
LÁTTUK MÉG
• Csejdy András: Vérfagyasztó
• Halász Tamás: Életre-halálra
• Harmat György: Palmetto
• Hungler Tímea: Vad vágyak
• Petrányi Viktória: Szegény embert az amish húzza
• Vidovszky György: Balkáni törvények
• Tamás Amaryllis: A család szégyenei

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Balkáni törvények

Vidovszky György

 

A film zaklatott és steril. Balkáni és amerikai. Hazafias és européer. A rendező Jugoszlávia történelmi és nemzeti hátteréből csupán néhány figurát kiemelve misztikus szerelmi történetet bújtat személyes politikai állásfoglalása mögé.

Az apa, a jugoszláv titkosszolgálat „volt” szerb tagja, harminc évi emigráció után telefonon meghívja fiát Görögországban élő lánya esküvőjére. A találkozás váratlan fordulattal ér véget: az apa megöli egykori árulóját, majd éjszaka meghal. A fiatal és vonzó özvegy titokzatosan távozik, a fiú egyedül marad, nem tudván, hogy komoly feladat várna rá. Apja volt kollégái készenlétben állnak, hogy újra kiépítsék a szerb titkosszolgálatot, hogy ismét felvegyék a harcot nemzeti önállóságukért. A fiú nem áll a földalatti mozgalom élére, a tisztább jövőre szavaz: pilótaként szerelmével – apja volt feleségével – már csak a felhők meghódítására vágyik.

A film hollywoodi stílusban tálalt figurái idegenül mozognak a Balkán hidegvérű törvényei között: a rendező hamis misztikumot és világot kelt életre valóságos események alapján. A múlt és jelen egymást állandóan váltó – színekben is különböző – képei felesleges bonyolultsággal jelenítik meg a szerb–horvát nemzeti ellentét közelmúltját, ezért a történet igazi fordulatai elsikkadnak, tragédiái elvékonyodnak. Az események között sodródó főhős tudatlanságát viszont jól érzékeltetik az alkotók: a néző is csak belecsöppen valamibe, amiről még ideje sincs véleményt alkotni. Szinte érthetetlen, miképp tűnhetnek oly távolinak a közelünkben élők törvényei, olyan mesterkéltnek szomszédaink balkáni érzései.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1998/07 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3749