KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/október
KRÓNIKA
• (X) : Shoot in Hungary
MAGYAR FILM
• Jancsó Miklós: Örök vadászmezők A Magyar Filmesek Világtalálkozójára
• Muhi Klára: Nagytotál Operatőrök
• Molnár Gál Péter: Miként válik valakiből vámpír? Lugosi Béla
• Kőniger Miklós: Egy elfeledett sztár Putti Lya
• Balogh Gyöngyi: Magyar románc Varrógéptől az írógépig
• Király Jenő: Magyar románc Varrógéptől az írógépig
TITANIC
• Csejdy András: New Age láger Biztonságban
• Nevelős Zoltán: Rémmese a búzamezőkről Philip Ridley két filmje
• Nevelős Zoltán: Repülő hattyúk, krokodilok Telefoninterjú Philip Ridley-vel
• Horányi Attila: Minnesängerek Szeptemberi dalok; Nico ikon
• Forgách András: Aranyhal a pokolban Benjamenta Intézet
• Kömlődi Ferenc: Fekete-fehér, igen-nem Varrat
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Na’Conxipan Részletek egy forgatókönyvből
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Image Égi manna
• Almási Miklós: A fantázia kisajátítása Megatévé
KÉPREGÉNY
• Láng István: A teremtő fürdőköpenye
• Bayer Antal: Képregény és Internet
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Vak vezet világtalant Bolse vita
• Reményi József Tamás: Házilagos P. Howard A három testőr Afrikában
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Ments meg uram!
• Csejdy András: Majd’ megdöglik érte
• Schubert Gusztáv: Isten hozott a babaházban!
• Barna György: Az ördög háromszöge
• Harmat György: A hűtlenség ára
• Barotányi Zoltán: A Függetlenség Napja
• Hungler Tímea: Hárman párban
• Mátyás Péter: Twister
KÖNYV
• Báron György: Bíró Yvette: A rendetlenség rendje; Egy akt felöltöztetése
• Nagy Eszter: Erdély Miklós: A filmről
• Kelecsényi László: Truffaut – Hitchcock
• Kelecsényi László: Gervai András: Mozi az alagútban

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az ördög háromszöge

Barna György

Van a regény, Les Diaboliques, az ez alapján készült, 1954-es, nagysikerű Henri-Georges Clouzot-film, az Ördöngösök, valamint az ebből készített új verzió, Az ördög háromszöge, Jeremiah Chechnik rendezésében. A Boileau-Narcejac regényben a feleség és férjének szeretője szövetkeznek a férj elpusztítására, az öngyilkosságba hajszolt férfi után járó biztosítási pénz megszerzésére. A Clouzot-történetben már a feleség a (klasszikusan) fölösleges harmadik, szívbetegsége teszi könnyű prédává, roham végez vele a halálból megtépázottan visszasétáló férfi láttán, akit azelőtt a kádba fojtott. Az amerikai film a karaktereket indigóval emeli át, és a thriller szinte utolsó percéig a cselekményében, sőt egyes képbeállításokban is hűen ragaszkodik francia elődjéhez. Chechnik beszínezte a cine-noir klasszikusát, és tett egy kis plusz lóerőt a végére: ugyan a feleség az eredeti célpont, és itt is előpattan – a szeretővel egyeztetett dramaturgia szerint – a vízbefojtott hitves, de már a nővel találja magát szemben. Valamint egy frontálisan közeledő gereblyével. A férfi mindkét megfilmesítésben despota, agresszív szörny a buta fajtából, oktalanul végigtrappol minden elékerülő ember-tárgyon, tehetetlensége és korlátoltsága a feleség csendes tehetetlenségéhez hasonlóan kiszolgáltatja az ördögi – ő lenne az – szeretőnek. A szerető (most Sharon Stone, előtte Simone Signoret) a kitervelő, a lebonyolító, ő tartja a kapcsolatot evilággal és a kvázi-túlvilággal. Pálfordulása nem a tétovaság, vagy befolyásolhatóság eredménye, hanem – amint azt az amerikai változat szerencsére nem szájbarágósra kerekített új eleme húzza alá – puszta érdekérvényesítés, logikai fölény.

A három egymástól eltérő karakterből mindkét film a férfiét és a szeretőét párosítja össze, szövetségük a jellemükből kellene következzen, ez különösen a Clouzot film motorja. Holott ez a háromszög egy diabolikus kör. Tehát nem háromszög. A szerető készítette csapda a két gyengének. Ennek megfelelően, ha én lettem volna Simone vagy Sharon helyében, több démonit kértem volna a készletből. Az ördög háromszöge nem azért készült, hogy jó vagy jobb legyen, hanem, hogy megcsinálják. Kimaradt belőle viszont – a közvetlen összemérettetést a készítők vállalták – Clouzot filmjének jellegzetesen feszes komponáltsága, fehére, feketéje, Hitchcock lefolyója, és a Boileau-Narcejac regény pontos jellemábrázolása.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/10 55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=370