KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/október
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
MAGYAR MŰHELY
• Tatár György: Film által homályosan Holocaust, a tanúk tekintete
• N. N.: Magyar dokumentumfilmek a Holocaustról
• Schubert Gusztáv: Pokolkép Holocaust egyenes adásban
• Székely Gabriella: Filmjeim fejszecsapások Beszélgetés Sopsits Árpáddal
• Bori Erzsébet: Kora bánat Torzók
• Tamás Amaryllis: Amrita Sher-Gil Beszélgetés Sára Sándorral
TELEVÍZÓ
• Bakács Tibor Settenkedő: Mátrixon innen és túl Valóságshow
• Spiró György: Az ötödik A lengyel testvér
• Kriston László: Formatált valóság Bár
• Zachar Balázs: Magyar reality
• Ardai Zoltán: Modernek közt Első generáció
• Bodolai László: Ahol a törpék táncolnak Esküvői videók

• Varró Attila: Sztárválasztás Hollywoodi renitensek
• Vágvölgyi B. András: www.self-image.com Wilder, Wenders, Waters
• N. N.: John Waters a Filmvilágban
• Nemes Gyula: Cseh álmoskönyv Karel Vachek
• Antal István: Kísérlet az élet Cseh avantgarde
• Éles Márta: Miként ragadjuk meg az igazságot? Beszélgetés Wojciech Marczewskivel
ANIMÁCIÓ
• Elekes Györgyi: Európai vonal-kód Annecy
• Dizseri Eszter: A légy röpte Beszélgetés Rofusz Ferenccel
FESZTIVÁL
• Varró Attila: Angyalok és kutyák Karlovy Vary
KRITIKA
• Varga Balázs: Játékos szenvedély Macerás ügyek
• Ágfalvi Attila: Kiszámított vadság Vademberek
• Báron György: Szponzorfilm Üvegtigris
KÖNYV
• Kelecsényi László: Szociológiai filmtükör Bíró Gyula: A magyar film emberképe
LÁTTUK MÉG
• Ádám Péter: Belphégor
• Csantavéri Júlia: Pad a parkban
• Takács Ferenc: Liam
• Ádám Péter: Szerelmes Thomas
• Mátyás Péter: Neveletlen hercegnő
• Mátyás Péter: Corelli kapitány mandolinja
• Korcsog Balázs: Kémkölykök
• Varró Attila: Bízd a hackerre!
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Tömegnyár

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Bízd a hackerre!

Varró Attila

 

Szemben a dollármilliókat jövedelmező számítógépes software-ekkel, a hollywoodi stúdiók vezérlőiben készült tömegfilmek kivétel nélkül nyílt forráskóddal büszkélkedhetnek. Elvégre a kisszámú kombinációs lehetőségek és a száz évnyi felhozatal eleve reménytelen kihívást jelent a forgatókönyvek programjait fogalmazó bérmunkások számára, hát kár is lenne titkolni, netán álcázni a közkinccsé lett sablonok újrahasznosítását. Peter Howitt rendező a Nő kétszerben még tett szerény kísérletet arra, hogy eredetinek tűnő formába öltöztesse semmitmondó szerelmi meséjét, új fércmunkája azonban már az álomgyár alsó fertályába betagozódott vesztesek lemondását tükrözi. A Bízd a hackerre! a letűnt kilencvenes években divatos yuppie-a-rendszer-ellen algoritmus ötlettelen futtatása, A Cég ügyvédi irodái, a Bróker arcok tőzsdevilága, a Koponyák politikai elitje után az X-generáció kedvenc felségterületének számító software-business változóit alkalmazva. Howitt mindössze két dologban bízott, már ha egyáltalán érdekli a feedback. A kifejezetten feszes tempó lankadatlanul próbálja a cselekmény menetét egy lépéssel a néző előtt tartani – a meglepőnek szánt fordulatokat azonban valami érthetetlen programhiba folytán rendre előrejelzi a rendszer. A felelős persze ezúttal is a jó öreg szemkontaktus-vírus: elég a konspiráció sakkfigurái között váltott jelentőségteljes pillantásokra odafigyelni, és máris megtakaríthatjuk a film utolsó fél óráját. A másik lelemény szintén bosszantó buggá változik tíz perc után: a Tim Robbins alakítása révén James Bond-opusokba illő, gonosz számítógép-mágnás és cége, a NURV túlerőszakolt Bill Gates–Microsoft párhuzama a történet altruista üzenetét („A tudás minden emberé!”) sajnálatos módon az olcsó személyeskedés eszközévé alázza: ezáltal a film szókimondónak feltüntetett bírálata a multinacionális tőkekoncentráció ellen hasonlatossá válik a seattle-i, genovai antiglobalizációs tüntetések jogos indulatát kihasználó kicsinyes, öncélú provokációkhoz.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/10 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3486